Cikkeiket, kérjük, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. irodai címre küldjék!

Vegyék figyelembe, hogy az ábrák, grafikonok egyszínnyomással fognak megjelenni.

Csak szövegszerkesztővel készített, lehetőleg valamilyen Word formátumban elmentett cikket tudunk elfogadni.

A cikket végjegyzetes formában kell elkészíteni.

Az indexszám és a végjegyzet szövege közé tabulátorjelet kell szerkeszteni, így: 1 Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok. Magvető, Budapest, 1983.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy:

  • lapunk ismeretterjesztő folyóirat, írásaikat közérthető módon, az ismeretterjesztés szellemében fogalmazzák meg;
  • törekedjenek a minél kisebb jegyzetapparátus használatára (a jegyzetek aránya semmiképp ne haladja meg a törzsszöveg 10 százalékát), irodalomjegyzéket csak indokolt esetben tudunk közölni, az csak a legszükségesebb, a cikk értelmezéséhez elengedhetetlen tételeket tartalmazza!

 

ÚTMUTATÓ AZ IRODALOMJEGYZÉK, VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

A szerző/szerkesztő után kettőspont, utána a cím kurzívan. (Kurzív az alcím, ill., ha van a kötetcím is.) A címet pont zárja le.

A megjelenés helye, éve és a kiadó vesszővel választandó el egymástól. Évszámok/kötetszámok/lapszámok/oldalszámok között nagykötőjel legyen!

Lagzi Gábor: Keresztény egyházak a Baltikumban a 20. században. Katolikusok, evangélikusok, orthodoxok. Budapest, 2013, METEM. Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története. 1945–1975. 1–4. köt. Budapest, 1981–1990, Akadémiai Kiadó.

Többszerzős műveknél a nevek abban a sorrendben legyenek (gondolatjellel tagolva), ahogy a könyv címoldalán (normál esetben 3. oldal) szerepelnek: Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Budapest, 1981, Gondolat.

Gyűjteményes kötetek tanulmányainak leírásánál az In szót használjuk, kettőspont nélkül.

A könyvcím lesz kurzív, és meg kell adni az oldalszámot is, ahol az adott írás található a köteten belül. Így: Komoróczy Géza: A babiloni fogság. In uő: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Budapest, 1995, Osiris, 210–278. o.

Periodikumok cikkeinél nincs In, a cím után a folyóirat neve kurziválva következik, majd az azonosításhoz szükséges adatok, ezek minimálisan: az évszám, a folyóiratszám/dátum és az oldalszám.

Közöttük spácium van, a ferde törtvonalak kerülendők! Farkas László: A „mögött” évadja. Kiss Benedek: A havazás mögött. Hitel, 2001. 9. sz. 102–104. o.

(Megjegyzés: negyedévenként megjelenő folyóiratoknál szerepelhet pl. 1996. ősz dupla számoknál pl. 1996. 3–4. sz. napilapoknál teljes dátum, pl. 1996. március 30.)

Kiegészítő megjegyzések: Több kiadó / kiadási hely esetén mindegyik neve felkerül a bibliográfiába, pl. Magvető–Fórum / Budapest–Nagyvárad (de: Jelenkor Kiadó – Kossuth Könyvkiadó / Szombathely – New York)

A sorozatcímet a bibliográfiai leírásban perjeles zárójelbe tesszük (és nem kurziváljuk!): pl. /A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 9./ A monográfia végén elhelyezett felsorolásnál, ahol a monográfia alanyának művei állnak, kronologikus bibliográfiát kell alkalmazni, kiemelve az évszámot: 1922 Szépség koldusa. Szeged, Koroknay. 1925 Nem én kiáltok. Szeged, Koroknay. 1929 Nincsen apám, se anyám. Versek. Budapest, Genius. stb.

 

ÚTMUTATÓ A HIVATKOZÁSOKHOZ ÉS A VÉGJEGYZETEKHEZ

Az első hivatkozásnál a teljes bibliográfiai leírást adjuk meg, ezt követően a hivatkozás már rövidíthető. Példák: 3 Jókai 1995, 16–18. o. 7 Komoróczy: Bezárkózás… 211. o. 2 Lásd Kovács: i. m. 12. o. Csak akkor, ha az előző lábjegyzet művére hivatkozunk: 3 Uo. 235. o.

Esetleges zárójeles szövegközi jegyzeteknél a forma: (Ady 1983, 2:183) Itt a 2 a kötetszámot jelöli, csak ezután van kettőspont, különben soha, pl.: (Kovács 2010, 120–122) vagy (Szegedy-Maszák 2000)

 

NÉHÁNY TIPOGRÁFIAI, HELYESÍRÁSI KÖVETELMÉNY

Versek folyamatos szedésénél a verssorokat ferde törtvonalakkal válasszuk el, ezek előtt és után szóköz van. A versszakokat dupla vonallal: // választjuk el.

A kihagyásokat kapcsos zárójelbe tett hármasponttal (ez nem azonos a három ponttal!) jelöljük: […] Kapcsos zárójelet használunk az idézeteken belül beszúrt szerzői megjegyzések esetén is.

Idézőjelek használata: kizárólag az alul kezdődő és felül végződő magyar idézőjel megengedett, idézeten belül pedig a befelé mutató „lúdláb” idézőjelet kell alkalmazni:
„Hányszor kérdezték már tőlem: »hiszel-e Istenben?« Sose kérdezték a poros alföldi akácfától, se a Körös folyótól, se a zsemleszínű magyar vizslától.

Néztem a kérdezőt, mint akinek sebtében befalazták az agyát fülestül.” Zárójelek hierarchiája: ( ), [ ], { } A szorzójel × (nem x!) Kérjük, ügyeljen a – (nagykötőjel) és a - (kiskötőjel) használatára!

NKA MMA MMA