2013. I-VI
 

Sérült világunk egészsége
Kapronczay Károly

Az ember és a környezet kapcsolata, a közvetlen környezet hatása az emberre, egészségére, az ember nevelése a helyes életmódra – mind olyan kérdés, amely a gyógyítás „mestereit”, a gyógyítás művészete iránt érdeklődő pedagógusokat évszázadok óta foglalkoztatják. Gondoljunk csak Comeniusra (Jan Amos Komenski (1592-1670)), aki az Orbis pictus (1653.) című munkájában – többek között – az ember helyét keresi a természetes világban, az ember testi felépítésén túl az ember és a környezet kapcsolatát helyezi a középpontba, hasznos tanácsokat ad a jó közérzet kialakítására, amelynek része a természet ápolása, ebbe történő beilleszkedése. E munka fontos fejezete a test gondozása (tisztaság, táplálkozás, betegségek gyógyítása stb.), az emberi környezet helyes kialakítása (lakás, a belső terek szellőztetése, takarítás, tiszta folyóvíz stb.), általában az emberi környezet gondozása (udvarok, utcák, közterek tisztasága, a növényvilág védelme stb.)
Comenius pedagógus volt, akitől enciklopédikus képzettsége miatt nem állt távol a medicina ismerete. Ez a gondolkodás és magatartás később nyomon követhető Pápai Páriz Ferenc munkáiban, aki orvosként közelítette meg a kérdést, de pedagógiai, didaktikus módszerekkel adta át Pax corporis és Pax animae cimű könyveiben. Az ilyen típusú könyvnek a maga korában rendkívüli jelentősége volt: egyfelől fontos eszköze volt az oktatásnak, másrészt a nem szakember értelmiség (tanítók, papok, stb.) – akikhez szűkebb környezetük tanácsért fordulhatott – is sokat forgatta. Az ilyen jellegű felvilágosító (egészségnevelő) könyv rendkívüli népszerűségre tett szert a 17-18. században. Pápai Páriz Ferenc munkájában felhasznált egy Angliában megjelent könyvet, amit számos magyar vonatkozással és saját gondolataival, tapasztalataival egészített ki.
Az előbbi folyamat követhető nyomon a 19. században: Toldy Ferenc Dietetikája szintén az egészséges életmódra való nevelés tárháza, foglalkozik az ember és környezete kapcsolatának alapkérdéseivel, a helyes életmód és táplálkozás követelményeivel stb. Markusovszky Lajos Az orvos, mint nevelő című orvosi értekezésében az előbbi folyamatban az orvos szerepével foglalkozik, jelentős szerepet szánva az orvosi ismeretek népszerű kifejtésének, az orvosi felvilágosításnak. Az biztos, hogy a felvilágosítás alatt nem az „alászállott megmagyarázást” értette, hanem a szakszerű és áttekintő, mindenki számára megérthető értelmezést. Ahogy a medicina fejlődött, úgy követték egymást az igényes ismeretterjesztő munkák: gondoljunk csak Huggonay Vilma Orvos a családban című vaskos kötetére, a századforduló évtizedeinek népszerű könyvsorozatára, Az Orvosi házi könyvtár köteteire. Jelentős szerepet kapott az iskolaorvos, az iskolai egészségtan oktatása, amelynek igazi célja az egészségnevelés, az ember és a környezet viszonyának időszerű magyarázata, feltárása. Figyelemre méltó vizsgálódás, hogy az orvos szerzők miként követik nyomon a technikai fejlődés, az urbanizáció hatásait az emberi környezetre, illetve ezek környezetromboló folyamataira.
A 20. század hatalmas technikai fejlődése, az emberi környezet hihetetlen megváltozása nemcsak pozitív, de határtalan negatív vonatkozásokat hozott. Ki gondolta volna, hogy a robbanó motorok feltalálása, az autó megjelenése a közlekedésben beláthatatlan káros következményekkel jár. Az iparosodás, a felgyorsult ipari termelés katasztrófa közeli állapotokat teremtettek. A fogyasztói társadalom ugyancsak katasztrofális szennyeződéseket eredményezett: a szemét elborítja a lakott területeket, de ennél is súlyosabb helyzet alakul ki az emberi viszonylatokban: a média legkülönbözőbb formái csak a fogyasztásra biztatják a nézőket, a felgyorsult világban meglazulnak a gyermekek és szülők kapcsolatai, megindul az elmagányosodás, a világot valóban természeti katasztrófa fenyegeti. Valóban meg kell állni, át kell formálni életünket, újjá teremteni az ember és környezete közötti kapcsolatot. Valóban szennyezett világban élünk, ami a sérülékeny emberiséget veszélyezteti.
Tompa Anna jeles kutatója ezen területnek, szinte ösztönösen követi a nagy elődök szemléletét, megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Bebizonyítja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni azokat. A hulladékkal szennyezett környezet megbetegítő tényező, amelyben az orvosnak, nemcsak mint gyógyító személynek kell fellépni, de mint egészségnevelőnek is. A megbetegítő hatások között nemcsak a természeti, hanem az embert körülvevő szociális környezet is nagy szerepet játszik. A lakás, a munkahely éppen olyan nagy szerepet kap, mint az életvitel, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, szenvedélybetegségek) vagy éppen a helytelen táplálkozás. A globalizációval mindenhol elterjedt az energiában gazdag, agyonfűszerezett táplálék, amely nemcsak az elhízásnak (igaz ennek a mozgásszegénység is tényezője) az oka, hanem általa az élelmiszerek által bevihető káros vegyszerek aránya is nagyon megnőtt. Tompa Anna könyve szinte mindezen területeket vizsgálja, ezért útmutatóul szolgálhat mindenki számára.

(Tompa Anna: Sérült világunk egészsége. Budapest. Semmelweis Kiadó, 2007. 276 o)


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969