2013. I-VI
 

Az európai fiatalok értékei és életformái (Egy tizenhét országot érintő kutatás összehasonlító elemzése
Anna Geist - Anna Kiefer - Mars Lindgren

A skandináv fiatalok értékeinek változását követő több mint tízéves kutatómunka után a Kairos Future a világ 17 országára – főleg európaiakra – terjesztette ki kutatását. Az alábbiakban Anna Geist, Anna Kiefer és Mars Lindgren ama következtetéseit olvashatják, amelyek kiolvashatók az európai fiatalokat a mai nemzetközi kontextusban vizsgáló tanulmányukból, aláhúzva, hogy a megfigyelt karakterjegyek nem feltétlenül felelnek meg ennek az életkornak, de hosszútávú tendenciákat jelezhetnek az életformák, a fogyasztási és a munkahelyi szokások tekintetében.
Egy, az európai értékek alakulását érintő általános tendenciákat taglaló elemzés után a szerzők bemutatják a mai európai fiatalok értékválasztásaival kapcsolatos általános tendenciákat. Nagyobb szerepet kap ezekben az önmegvalósítás, és több jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi státusznak, a pénznek és a hírnévnek. A szerzők ezt követően a nemzeti sajátosságok kiemelésével a szabadidő és a munkaidő, a tanulás, a vállalkozás és családalapítási kedv, a fiatalok jövőhöz való viszonya, a növekvő individualizmus és a nemzetközi problémák (például: környezetvédelem) iránt érzett aggodalmak kérdéskörét taglalják.
Végezetül az ifjúság közösségi identitásának irányába mutató elemeket kutatják, európai, ázsiai és globális szinten. Olyan elemeket, amelyek persze minden bizonnyal léteznek, de még nem elegendőek ahhoz, hogy egy európai, ázsiai, vagy identitás létrejöttéről beszélhetnénk.
A mai fiatalság hihetetlenül globalizált világban él, a kommunikációs csatornák kibővültek, a távolságok lerövidültek, mégis egyre többen csak saját magukban és közvetlen hozzátartozóikban bíznak meg. Végső soron ez a konklúziója az „European Youth in a Global Context (Az európai fiatalság globális kontextusban) című tanulmánynak, amelyet a Kairos Future, egy stockholmi központú, nemzetközi stratégiai tanulmányokat készítő cég adott ki egy francia alapítvánnyal, a Fondation pour l’innovation politique-kal (Fondapol) közösen. A mai fiatalok barátaik és családjuk körében „vegyítik” az individualizmust a kollektivizmussal. A közeli kapcsolatok terén a legtöbbet az „én” és a „mi” a legtöbbet használt kifejezés, ezért is hívjuk őket „az én és a mi” generációjának.
Ha megértjük a fiatalok értékeit a fogyasztás, a munka és a szociális kapcsolatok terén, az segít bennünket abban, hogy felkészüljünk arra, milyenek lesznek a holnap munkavállalói, fogyasztói és polgárai. Az élet különböző szakaszai eltérő érzéseket, valóságot és vágyakat generálnak, ami azt jelenti, hogy az élet előrehaladtával az értékek is folyamatosan változnak. Mindazonáltal, minden generáció tükörképe annak a korszaknak, amelybe beleszületett, és az értékek kutatására szakosodott szakértő, Ronald Inglehart szerint az egyes emberek egyre inkább rendelkeznek egy olyan alapvető értékplatformmal, amelyen egész életükön át nem változtatnak. Ezáltal a fiatalok értékei jelentik a jövő megértésének biztos forrását.
Pont emiatt vizsgálja a Kairos Future a fiatalok értékeit és stílusát immár több mint tíz éve Svédországban és Skandináviában. Az elismert kutatási módszereknek hála, a tanulmány már nagyobb körre, összesen 17 országra és szélesebb korosztályra terjed ki. Ezáltal lehetővé vált különböző országok, régiók, generációk összehasonlítása. Könnyebben meg tudtuk határozni azt, hogy merre tart a világ. A korábbi és az újabb generációk közötti változások, az oktatási rendszerek különbözőségéből fakadó eltérések segítséget adnak rámutatni az értékek univerzumában érvényesülő folyamatokra.
Az „én-mi” generációja. A 2004. évben készített Északi fiatalság című tanulmányban a Kairos Future kimutatta, hogy a mostani generációk szakítottak az 1970-es évek individualizmusával. A mai fiatalság paradox módon egyszerre koncentrál az „én”-re és a „mi”-re. Az „én-mi” generáció tagjai „nagy” individualisták, mégis a személyes kapcsolataikat mindig prioritásként kezelik. Ugyanakkor, amint a 2007-es tanulmány kimutatta, a „mi” hatásköre korlátozott, inkább csak a családot és a baráti kört jelenti, semmint nagyobb közösségeket.
A Kairos Future homo sapiensből a homo „zappiens”-be történő átmenetet is elemezte. Ez a terminus több szövegösszefüggésben is felmerült a szövegekben, a „zapping” fogalmából származik, amely a televíziós csatornák örökös kapcsolgatását jelenti Kutatások kimutatták, hogy minél több csatornánk van, annál nagyobb a késztetésünk a kapcsolgatáshoz (zapping).
A Kairos Future meglátása szerint ez egy gyakoribb és erősebb, az individualistáknál megfigyelhető jelenség kereteibe illeszkedik. .
Három tisztán és világosan kivehető jellemző választja el a mai fiatalokat, ezeket a „globálfogyasztókat” a többi fogyasztótól, a szüleiktől és a nagyszüleiktől. Először is, sokkal változékonyabbak, saját magukkal, és az identitásukkal kapcsolatban. Viszonylag könnyen váltanak szerepet és feladatot. Másodsorban, mindig tartanak valamerre, és sohasem teljesen elégedettek a dolgokkal úgy, ahogy azok vannak. Türelmetlenség, igény az azonnali és állandó reakcióra, állandó elfoglaltság, ez a mai fiatalok állandó jellemzője. Sokszor pillanatok alatt elvesztik az érdeklődésüket dolgok iránt, miközben több feladatot képesek egyszerre ellátni. Harmadsorban nagyon mobilak, de teljesen más értelemben, mint a szüleik illetve nagyszüleik voltak. Tehát nemcsak fizikailag mobilak, hanem gondolkodásukban, és szerepeikben is, a mobilitás fogalma ily módon teljesen új jelentést nyer.
A holnap élettendenciái
Az emberi értékek mély és tudatalatti hiedelmek, morális ítéletek, remények, életcélok és kevéssé kiszámítható vélemények bonyolult eredménye. Ezért képtelenség pontosan és külön-külön meghatározni az emberi hiedelmek valamennyi aspektusát. Fel kell használnunk az összes létező „kulturális térképet”, hogy meg tudjuk határozni az értékek és fejlődésük bonyolultságát.
Szekuralizáció és személyes fejlődés: útban a lehetőségek társadalma felé.
Ronald Inglehart és Christian Welzel „kulturális térképe” bemutatja, a globálisan uralkodó értékeket, amelyek között megfigyelhető a szekularizáció és az individualizmus terjedésének hatása. Eszerint Európa protestáns északi fele mutatja a jövőt:
- a polgári és politikai szabadságjogok fontosságának elfogadása
- a közbeszéd támogatása
- tolerancia a mássággal szemben
-
- az ember bizalom fontossága
Ezek a fogalmak az alábbiakkal keverednek:
- a vallás iránti érdeklődés apadása
- nagyon mérsékelt patriotizmus
- a tekintély korlátozott tisztelete
- az engedelmességnek, mint erénynek a leértékelése
- a tradicionális családmodell iránti vonzódás lankadása
Eme analízis alapján a világ a kényszereken alapulótól egy választás-alapú társadalom felé tendál, amely két tengelyt követ: a személyiség kifejlesztését egyfelől, a racionalizálódás-szekularizációét másfelől.
A Kairos-tanulmány eredményei sok tekintetben átfedik egymást a Ronald Inglehart és társai által végzett felmérés eredményekkel. A fiatalok kifejezésre juttatják a döntési- és szólásszabadságukat, sokkal toleránsabbak, és inkább személyiségük kifejlesztésére törekednek. Általában kevésbé elkötelezettek a vallás, a rend tisztelete iránt, valamint magabiztosabbak, mint elődeik. Általában azt mondhatjuk, hogy a skandináv országok a „választás társadalma” felé kormányozzák a világot.
Az élet célja: mik a perspektívák? Ha a törekvéseket és célokat vesszük tekintetbe, inkább, mint a szólásszabadság vagy a tekintély tiszteletébe vette mély hitet, más jellemzők ötlenek a szemünkbe. Egyes személyek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak életükben a családnak, míg mások a pénzzel vagy az önmegvalósítással vannak így. Bizonyos mértékben ezek a döntések az életkorral változnak, azonban egy általános hozzáállást is tükröznek, az élethez és a mindennapi tevékenységekhez. Általánosságban véve az élet tíz nagy célt különböztethetünk meg az életben. Ezek: a munka, a család, a barátok, pénz, a szabályok, a szabadság, a vallás, a fizikai megjelenés, a személyiség kibontakoztatása, és a jócselekedet szándéka.
Minden egyes életcélt az értékek és a vélemények egymással szoros kapcsolatban álló érték- és vélemény együttesek határoznak meg.
√ Általában véve az európai fiatalok két alapvető életcél köré szervezik az életüket, ha abból az alapelvből indulunk ki, hogy valakire akkor jellemző egy életcél vagy irányultság, ha erősen azonosul ennek az életcélnak az ismertető jegyeivel. Általában az európai fiatalok a család és a barátok köré építik fel személyes életüket, ezt követi a személyi fejlődés, a szabadság és, és az önkibontakoztatás. A különböző életfelfogásokat összehasonlító elemzés lehetővé teszi, hogy egy olyan értelmezést alakítsunk ki, amely akár úgy is felfogható, mint az átlagos európai életfelfogást ábrázoló „kognitív térkép”. Az egymáshoz közeli célok jobban összefüggnek egymással. Vagyis: az a személy, aki a barátokat tartja fontosnak, valószínűleg a családhoz is erősen kötődik, és sokkal kevésbé a pénzhez és a társadalmi státuszhoz.
A függőleges tengely az önérdek-érvényesítés (individuum) konformizmus (mi) viszonyt mutatja. A kép felső részén elhelyezkedő személyiségek a személyes fejlődésükre koncentrálnak. Igényes és képzettséget igénylő munkahelyet keresnek, a karrier és az érvényesülés vonzza őket. Ezzel szemben a grafikon alsó részén található személyek könnyebben beleolvadnak a tömegbe, elfogadják, hogy valamilyen egész részei (ez az egész lehet a család, a munkahely, a munkatársak egy csoportja, vagy a barátok). A bal oldali részen találhatóak a leggőgösebb személyiségek, akik a pénztől, vagy külső megjelenésüktől várják boldogulásukat. Végül az ábra jobb oldalán találhatóak azok, akik sokkal jobban figyelnek mások igényeire, fontosabbak nekik az emberi, mint az anyagi értékek.
A fiatalok életcéljai
A Kairos Future több mint 10 éve a skandináv országok több generációja körében kutatja ezt a kérdést. Az eredmények folyamatos mozgást mutatnak a déli értékek felől az északiak, és újabban – az ennek többé-kevésbé megfelelő: általános iskola versus doktorátus – keleti versus nyugati iránynak
Mindezek ellenére általánosabb szinten tartja magát az a nézet, hogy a 30 és 50 év közötti skandinávok elég szélsőségesek, a koordináta tengely dél-keleti részén helyezkednek el, vagyis a családjukra, és a barátaikra koncentrálnak, a pénz és a társadalmi státus hidegen hagyja őket. A legtöbb országban a fiatalok közelednek az észak-nyugati tartomány felé, ez a folyamat különösen érzékelhető azokban az országokban, ahol a 30 és 50 év közöttiek inkább a dél-keleti tartományban találhatók, mint az Egyesült Királyságban (Észak- Nyugat felé közeledik), Finnországban (nyugat felé) és a többi skandináv országban.
Amennyiben az életcéllal kapcsolatos északi és keleti értékek nem csak az életciklusból adódó szabályokból adódnak, azt gondolhatnánk, hogy a mai fiatalok előrejelzést adnak nekünk a jövőbe: egy olyan jövőbe, amelyben a személyes fejlődés, de a társadalmi státusz, a pénz és a hírnév egyre fontosabb szerepet fog játszani. Ezt a hipotézist erősíti az oktatás átlagos színvonalának, valamint, hogy minél iskolázottabbak az emberek, annál inkább törekednek a térkép észak-keleti része felé. Ráadásul 1990 és 2006 között a 19 éves svéd fiatalok növekvő és jelentős érdeklődést mutattak a pénz különböző formáinak megjelenése iránt.
1990-ben a pénz a hatodik volt abban a rangsorban, amelyben azokat az elemeket választották ki az emberek, amelyek a kielégítő élethez fontosak (az egészség foglalta el az első helyet). 2006-ban a pénz a második helyre küzdötte fel magát, a barátok és az ünnepek elé.
Mindeközben a svéd fiatalok egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a pénznek, mint alapfeltétel lesz a boldog élet eléréséhez az elkövetkező 15 évben. Mindezek mellett egy, a Kairos Future által készített hosszú távú felmérés (2004) is kimutatta a pénz és az individuum jelentőségének növekedését a jövőben. A 2007-es nemzetközi felmérés megerősíti mindezeket.
Egyensúly munka és szabadidő között
A European Youth in a Global Context című vizsgálatban 2007-ben feltett kérdések alapján a mai fiatalokat mindenekelőtt az életük minősége foglalkoztatja. Ha választaniuk kellene, többségük a kellemes környezetet választaná, a munkában rejlő érdekes lehetőségek kihasználásával szemben, és közben olyan munkakört szeretnének betölteni, amelyben az időbeosztás rögzített és a szabadidőt tiszteletben tartják. (és amely lehetővé teszi, hogy a munkaidő végeztével hazamehessenek).
A finn, német, norvég, svéd fiatalok tökéletesen illusztrálják ezt az eredményt. Másokkal, főleg az ázsiai társaikkal összehasonlítva, ezek az európai fiatalok összességében sokkal érzékenyebbek arra, hogy kellemes munkatársaik és jó főnökük legyen, továbbá hogy sok szabadidejük legyen. Ettől függetlenül a hosszú távú tendenciák különböznek egymástól. Összességében azonban azt lehet mondani, hogy mindegyik ország hasonló irányba orientálódik a munka területén, mint akár az indiai vagy kínai fiatal középosztály: nagyszerű fizetés, magas beosztás, és remek karrierkilátások.
A francia fiatalok 75 %-a fontosabbnak tartja a kellemes életkörnyezet kialakításának élvezetét, mint a jó szakmai előmenetel lehetőségét. Ez az arány az európai fiataloknál csak 67%-os. Ugyanilyen fontos még megjegyezni, hogy a franciák 57-a jobban szereti a vidéki életet a városinál, míg az európaiaknál ez az arány csak 43%. Mégis, mindent összevetve, hosszútávon Franciaországban szintén növekvőnek tűnik szakmai karrier fontossága.
A felsőfokú oktatás és a vállalkozási kedv
Globálisan a fiatalok fontosnak tartják, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzenek. 16 és 19 éves kor között 10 fiatalból 7 kíván egyetemre járni, valamint a 16 és 29 év közöttiek körében minden nyolcadik a doktori szintet is el kívánja érni. Ez a tendencia világszerte jellemző, de a háttér-motivációk országok szerint változnak. Például a skandináv és francia fiatalok azért tanulnak, hogy jobb munkát szerezzenek maguknak, míg az amerikaiaknál vagy olaszoknál a családi büszkeség a fő motivációs tényező, a japánok számára pedig személyes fejlődésük az elsődleges. Általában a nők több érdeklődést mutatnak a felsőfokú tanulmányok iránt, mint a férfiak.
A kínai, orosz, lengyel, észt fiatalokat érdekli leginkább a saját vállalkozás indításának a gondolata. A spanyol és a svéd fiatalok is osztják ezeket a vágyakat, azonban utóbbiak áhítoznak ilyesmire a legkevésbé a többi skandináv ország közül.
Mégis, a saját vállalkozás alapításának szándéka nem feltétlenül jár együtt a fiatalok ama vágyával, hogy a vállalkozást olyan fontosnak tekintsék, amelyet át kell hagyományozniuk gyermekeikre. Például, a vizsgálat szerint a svéd fiatalok24%-a tervezi, hogy elindítja a saját vállalkozását, ami némileg magasabb arány az európai átlagnál (21%), vagy a franciánál (21,5%). Ez a terv inkább jellemző a férfiakra, mint a nőkre. Mindezek ellenére a svédeknek csak 15%-a gondol úgy a vállalkozásra, mint fontos értékre, ami jóval alatta van az európai (58%) és francia (43%) átlagnak. Kínában a megkérdezett fiatalok 93%-a válaszolt úgy, hogy a vállalkozás olyan fontos érték, amelyet a gyermekeikre is át akarnak örökíteni.
Baby Boom Franciaországban
Ami a családalapítási szándékot illeti, a francia fiatalok azok, akik körében a legnagyobb a gyermekvállalási kedv. . Náluk a fiatalok több mint 80%-a tervezi, hogy az elkövetkező 15 évben gyermeke lesz, ez a szám a legmagasabb valamennyi vizsgált ország körében. Tajvan és India az utolsók a sorban (fontos azonban aláhúzni, hogy az eme országokban megkérdezett állampolgárok túlnyomó többsége a városi középosztályból származik).
A dán és az indiai fiatalok a legboldogabbak
A dán és indiai fiatalok a legboldogabbak azon országok közül, amelyekben ez a kutatás zajlott. Az a véleményük, hogy csillogó jövő áll előttük és biztosak benne, hogy jó munkát fognak szerezni maguknak. A japánok, a lengyelek és a franciák a legpesszimistábbak a személyes jövőjüket és szakmai karrierjüket illetően.
Bebizonyosodott, hogy a gazdasági növekedés optimistává és boldoggá tesz. Egy adott ország gazdasági növekedése és az általános optimizmus összefüggésben áll tehát egymással. Következésképpen azok a személyek, akik olyan országban nőttek fel, ahol gyors volt a gazdasági növekedés, általában véve határozottan optimistábbak és elégedettebbek az emberek az életükkel. A pénz egyre nagyobb helyet foglal el az elégedettségérzet kialakításában, még individuális síkon is: a fiatalok nagy része szeret költekezni, és mindenekelőtt szórakozni, magyarázza Thomas Fürth, a Kairos Future kutatási igazgatója.
Csillogó jövő az embereknek, kevésbé a társadalomnak
A fiatalok nagy többsége úgy gondolja, hogy a jövő jó dolgokat tartogat neki, azonban kevésbé optimista azzal a társadalommal kapcsolatban, amelyben él. A fiatalok összességében inkább aggódnak a globális veszélyek miatt, mint az idősebbek. A környezetszennyezés, a terrorizmus, a háború tűnik a legtöbb országban úgy, mint a fenyegető legnagyobb veszély.
A minőségi és mennyiségi kutatások azt az eredményt hozták, hogy a svédeket hagyja leginkább hidegen a környezetünkre leselkedő veszélyek. Tudatában vannak ezeknek a problémáknak, de nem tudják, hogyan lépjenek fel ellene. Spanyolországban épp ellenkezőleg, a fiatalok 74%-a szerint fontos tenni egy jobb világért, ezzel a számmal az elsők a vizsgát 17 ország között.
A Föld veszélyben van, mindenkinek kellene csinálnia valamit, és mindenkinek erejéhez mérten kell változtatni – gondolják ezek a fiatalok, ők még nem készek arra, hogy saját kontójukra cselekedjenek, azonban a politikusokról sem hiszik, hogy meg tudják változtatni a helyzetet.
Mindenki magával van elfoglalva.
A fiatalok nem bíznak a nemzetközi szervezetekben, a médiában, országuk kormányában, sem a multinacionális nagyvállalatokban, bíznak viszont az emberekben általában. Ugyanakkor több bizalommal viseltetnek a nemzetközi szervezetek iránt, mint az idősebb generációk.
A környezetszennyezéstől való félelem ellenére a mai fiatalság nem tűnik felkészültnek a környezetszennyezési problémák megoldásának segítésére. Csak mérsékelten érdekli, az idősebb generáció nyugdíja előteremtésének problémája, és nem akarnak feltétlenül olyan vállalatoktól vásárolni, amelyek szociálisan és ökológiailag felelős magatartást tanúsítanak. Talán meglepő, de ez különösen igaz a svéd, német, norvég vagy dán fiatalokra, akiknek mindössze 40-50%-a részesíti előnyben az ilyen vállalatok termékeit. A másik véglet: a hasonlóan nemtörődöm, indiai és kínai középosztályból származó fiatalok aránya igen alacsony.

Ez részben magyarázható azzal, hogy tudjuk: a környezettudatosság fejlettebb Németországban és Svédországban, és az is lehet, hogy fogalma annyira erősen tudatosult a mai fiatalokban, hogy már nem is tartják fontosnak megemlíteni. Ráadásul a környezeti problémák különösen aktuálisak a feltörekvő országokban, ami talán hozzájárulhat a lakosság környezettudatosabb viselkedésének kialakításához.
Mindazonáltal ez nem magyarázat mindenre Nem látják, vállalásaik miként tudnák a világ folyását más irányba terelni, valamint az az érzésük, hogy nincs elegendő idejük, amit a környezet védelmének szentelhetnének, és bizonyosak abban: vannak mások, akik nagyobb hatással tudnak tevékenykedni ebben a problémakörben. Az országok többségében vásárlásaiknál a fiatalok kevésbé hajlamosak előnyben részesíteni a környezettudatosan viselkedő vállalatok termékeit, mint az idősebb generációk.
Létezik-e európai identitás?
Meg tudjuk-e különböztetni az azonosságra és a közösségre utaló, más jegyeket? Van-e a fiataloknak európai identitás-tudatuk? Lehetséges-e azt állítani, hogy a fiatalok európainak érzik magukat? A válasz egyáltalán nem evidens.
Az európai lakosok nagy része közelebb érzi magát országa polgáraihoz, mint a kontinens többi lakójához. Kivételt jelentenek ez alól a franciák, akik ugyanolyan közelinek érik magukhoz a többi európait, mint a többi franciát. A skandinávok ama kevesek közé tartoznak, akik közelebb érzik magukat honfitársaikhoz, mint Európa többi lakosához. Kivételt képez Franciaország, melynek lakói ugyanolyan közel érzik magukhoz a többi európait, mint a szomszédokat. , A skandinávok ama ritka európaiak közé tartoznak, akik közelebb érzik magukat szomszédaikhoz, mint Európa többi népeihez, míg a többi ország esetében kiegyenlített az arány ebben a tekintetben. A francia fiatalok, összevetve a többi ország fiatalságával, erősebben kötődnek Európához, mégis ők az egyedüliek, akik a globalizációra, mint fenyegetésre tekintenek, lehetőség helyett.
Ha az európai fiatalokat egy tömbben nézzük, kitűnnek a köztük és az amerikaiak közötti fontos különbségek, főleg a vallási értékek tekintetében. A hit és a vallás mélyen gyökeredzik az amerikai társadalomban, és az amerikai fiatalok sokkal inkább megbíznak az egyházi intézményekben, mint európai társaik (25% a 15%-kal szemben). Ugyanígy 75%-uk hisz Istenben, míg az európai fiataloknak csak 38%-a. Nem meglepő tehát az a megállapítás sem, hogy az amerikaiak 50%-a szerint a vallás nagyon fontos alkotó eleme az önazonosságuknak, míg az ifjú európaiaknak csak 22%-a van ezen a véleményen. A vallásos értékek figyelemre méltóan gyengék az európai fiatalok körében, a szekularizációs tendencia láthatóan elég markáns. .
Ezen különbségek alapján az amerikai fiatalok 79%-a, míg az európaiaknak csak 69%-a gondolja azt, hogy a család a társadalom alapköve. Annak ellenére, hogy az amerikai és az európai fiatalok többé-kevésbé egyforma bizalommal viseltetnek az intézmények iránt, mégis az előbbiek 39%-a bízik az Európai Unióban, míg a franciáknak csak 14%-a. Hogy az ördögben lehet, hogy az amerikai ifjak jobban hisznek az Európai Unióban, milyen eltérő megközelítés lehet elfogadott Óceán túlsó partján?
(Léteznek ázsiai értékek?)
Viták folytak arról, hogy léteznek-e specifikusan az ázsiai országokra jellemző értékek, olyanok, amelyek a keleti gondolkodásban mély nyomot hagyó Konfucius tanítására épülnek. A rendelkezésünkre álló adatok alapján érdekes lenne röviden megvizsgálni, hogy léteznek-e manapság ilyen értékek.
Úgy tűnik, hogy a mai ázsiai fiatalság fontosabbnak tartja a gyermekek vállalkozó szellemre, kitartásra, önfegyelemre, kemény munkára és takarékosságra nevelését, mint európai társaik.
A tanulmányban részt vevő ázsiai fiataloknál például központi helyet foglal el a pénz, a karrier, miközben kevésbé foglalkoznak a személyiségük fejlődésével, az egyéni szabadságukkal és barátaikkal. Az ázsiai fiatalok szeretnének leginkább felsőfokú és doktori diplomát szerezni. Ha ebből a szemszögből nézzük, úgy tűnik, hogy a konfuciánus értékek még mindig uralkodnak Ázsiában. Ugyanakkor az ázsiai fiatalok között van, aki fontosnak tartja, hogy szabadon rendelkezzen saját élete és jövője felett, egy olyan fajta szabadságot meghonosítva ezzel, ami nem igazán jellemzője az ázsiai kultúrának. Az is lehetséges azonban, hogy a szabadsággal és az egyénnel kapcsolatos elvárásaik eltérnek európai társaikétól.
Végezetül, az ázsiai fiatalok az európaiaknál kevésbé tartják a családot fontos identitásképző tényezőnek, vagyis a társadalom egyik alapkövének. Az átlagos európai fiatal szemében fontosabb, mint az indiainál, hogy a családja elfogadja a baráti kapcsolatait. Ami a család és a gyermekek szerepét illeti a boldog élet elérésében, a vizsgált ázsiai országokban Kína kivételével kevésbé tartják fontosnak ezt a kritériumot, mint az európai társaik (általában). Ezen eredmények alapján úgy tűnik, hogy létezik egyfajta ázsiai értékrendszer, de ezek az 1990-es évek óta megváltoztak.
A globális ifjúsági kultúra felé… Lehet azt állítani, hogy létezik egy közös ifjúsági, világkultúra, csak azért mert ugyanazokat a ruhákat hordják, ugyanazokat a műsorokat nézik a tévében, zenét cserélnek egymással, a fotóikat a www.flickr.com-on , vagy videóikat a www.youtube.comon megosztják egymással az interneten? Kényes kérdés, hiszen ezek a fiatalok, mint ahogy láthattuk országonként és kontinensenként különböznek egymástól, akárcsak az idősebbek.
Mindezek mellett, számos jel mutatja egy egységes globális ifjúsági kultúra kialakulását, mert az egyes országok fiataljai jobban hasonlítanak egymásra, mint az idősebb generációk. Azonkívül, mindenütt a világon ugyanúgy különböznek az idősebbektől. Így, amikor egy bizonyos korú indiai, amerikai és francia fiatalok azt állítják, hogy a fiatalok különbözőek, akkor megosztják egymás között ennek a „különbözőségnek” az élményét.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969