2013. I-VI
 

Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája
Kapronczay Károly

„Ha arra a kérdésre akarunk feleletet kapni, hogy a Horthy Miklós fémjelezte negyedszázad külpolitikájának voltak-e alternatívái, akkor mindenekelőtt olyan ellenzéki politikus megnyilatkozásait kell tanulmányoznunk, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki történetpolitikai tanulmányaiban, nagy terjedelmű emlékirataiban, parlamenti beszédeiben, mintegy ezer cikket kitevő publicisztikájában és rendkívül szerteágazó levelezésében fejtette ki nézeteit a magyar külpolitika kérdéseiről. Állásfoglalásainak súlya különösen megnőtt a második világháború időszakában, amikor a legnagyobb baloldali ellenzéki szervezet, a Független Kisgazdapárt külpolitikai vezérszónoka volt, s az egész antifasiszta front vezéralakjává emelkedett” — írja bevezetőjében a könyv szerzője, Vigh Károly. Vigh történészi munkásságának középpontjában Bajcsy-Zsilinszky Endre tevékenysége állt. Már maga a téma is rendkívül izgalmas kérdés, s nem csak az elmúlt ötven esztendő történeti kutatásai szempontjából, hiszen Bajcsy-Zsilinszky Endre a második világháború évei alatt sokat foglalkozott a jövővel, a második világháború lezárása után Magyarország lehetőségeivel, remélve, hogy demokratikus állam működik majd a Kárpát-medencében. Ezt tükrözte 1943. december 9-én elmondott parlamenti beszéde, amelyből érdemes kiemelni a következőket: „Bennünket a világeseményekből legfőképpen az érdekel, hogy mi lesz az úgynevezett kis nemzetekkel, főleg pedig: hogyan élhetjük a jövőben szabadon a magunk életét, s betölthetjük-e a magunk hivatását, itt, Európa szívében. Erős a hitem, hogy az emberiség új fejlődése az egyéni, népi, nemzeti szabadság és önkormányzat, a teljesebb szociális igazság, a mostaninál tisztultabb demokrácia irányában halad.”
A külpolitika — főleg a trianoni békeszerződés után — különös fontosságú kérdés lett a nagy témákon átívelő Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai munkásságában. Ez éppen olyan izgalmas terület, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja, hiszen a hazai és külhoni egyetemeken jogtudományt végzett ügyvédjelölt 1911. május 14-én egy családját ért sérelem miatt fivérével együtt konfliktusba keveredett Áchim Andrással, a hazai parasztmozgalom vezetőjével, amelyben Áchimot halálos lövés érte, s ez az eset hosszú évtizedekig foglalkoztatta a történészeket, védve-vádolva Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Tény, hogy az első világháború szépen kitüntetett huszártisztje egyik alapítója lett a Magyar Országos Véderő Egyletnek (MOVE), a Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, hazatérve Szegeden csatlakozott azokhoz a katonai erőkhöz, amelyek lényeges szerepet játszottak a proletárdiktatúra megdöntésében. Előbb a fajvédők Szózat című lapjának főszerkesztője, 1922-től képviselő, majd 1923-ban a Fajvédő Párt egyik alapítója lett. Mindez erősen kötötte a jobboldalhoz, de ahogyan Gömbös Gyula politikai köreitől távolodott, úgy közeledett a demokratikus ellenzékhez. Előőrs című lapjánál (1928) „foglalkoztatja” Féja Gézát, Szabó Dezsőt, Szabó Pált, a vidék helyzetét feltáró és jövőjén szorgoskodó kiváló írókat. 1930-ban megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot; Szabadság című lapja már a fasizmus veszélyét vizsgálja. Az 1930-as évek közepén élesen konfrontált Gömbös Gyulával, egykori politikai elvbarátaival, pártja pedig fuzionált a Független Kisgazdapárttal. 1939-ben ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője, politikai nézeteit a főszerkesztésében megjelenő Független Magyarországban, valamint a Magyarország című napilapban fejtette ki, országgyűlési felszólalásait pedig nemcsak a német- és Hitler-ellenesség, hanem a térség nemzetei összefogásának szorgalmazása jellemezte. Ezen írásai, beszédei, különböző publicisztikái nemcsak az adott időszak legjobb elemzései, s a „másik Magyarország” elképzeléseinek megfogalmazását jelentették, hanem olyan dolgokra is felhívták a figyelmet, amelyek révén az 1945 után kialakult veszélyeket is feltárták. Bajcsy-Zsilinszky nem volt szovjetbarát, éppen annyira volt Hitler-ellenes, antifasiszta, mint a kommunizmus ellenzője. Másképpen látta a magyar társadalom, a magyar falu és parasztság jövőjét, mint a kommunista elvek követői.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969