2013. I-VI
 

Az információs és kommunikációs kor ideológiája
Segesváry Victor

E tanulmány bevezetéseképpen először is tisztáznunk kell, hogy az ideológia fogalmának elemzése bármely ideológiára alkalmazható: a baloldali (marxista–leninista), a jobboldali (náci és fasiszta) és az úgynevezett polgári (az amerikai liberális-demokrata vagy az európai szociáldemokrata) ideológiákra is. Másodszor: az ideológiák fogalmát és meghatározását mindig a mai, az információ teljhatalmában bízó koron belül keresem, mellőzve az összehasonlítást más ideológiákkal.


(Az ideológia fogalma) Nehéz ideológia nélkül élnie az olyan embernek, aki — s ez alapvető feltétel — nem kapcsolódik létének transzcendentális oldalához, legyen az monoteista vallás (mint a keresztyénség, az iszlám vagy a judaizmus) vagy metafizikai hit (mint a hinduizmus különféle változatai, a buddhizmus, a taoizmus vagy a konfucianizmus). Egzisztenciánk minden egyén számára érthetetlen vagy megoldhatatlan problémákat hoz magával, elsősorban világunk és életünk jellemvonásainak értelmezésével kapcsolatban, mert minden ember élete és helyzete különleges, vagyis nem érthető és ítélhető meg általánosságok szerint. Ezért azok számára, akik nem képesek transzcendentális összefüggésbe helyezni létüket, az ideológia a vallás vagy a metafizikai világkép szerepét veszi át, hiszen mindenre magyarázatot ad, minden jelenséget értelmezni tud, s minden helyzetben képes eligazítást adni az egyénnek a lehetőségek és a választások zűrzavarában arra vonatkozólag, hogy miként cselekedjen. Így az egyén — nem ismerve egzisztenciájának különlegességeit, lehetőségeit és veszélyeit — az ideológia által adott vezérfonalat követve elkerülheti, hogy cselekedeteivel saját magának vagy másnak kárt okozzon, hogy életét veszélyeztesse, vagy hogy később lelkiismeret-furdalásnak legyen kitéve tetteinek előre nem látott következményei miatt.
Minden ideológiát három szempontból elemezhetünk.
1. Intellektuális szempontból, vagyis az igazsághoz és az empirikus valósághoz fűződő viszony szemszögéből egy ideológia csak azokat a tényeket veszi figyelembe, amelyek beleilleszkednek keretébe, míg elfelejti és az ismeretlenség fátylába burkolja azokat, amelyek ellentmondanak nézeteinek, s ha kell, új, a képzeletből elővarázsolt tényeket teremt. Intellektuális szempontból minden ideológia speciális nézőpontból válogatott halmaza az empirikus világ töredékes tényeinek, amelyeket különleges, érdekekhez kapcsolódó keret köt össze elválaszthatatlanul, legtöbbször egy szenvedélyesen vallott és védelmezett értékrendszer formájában. Egy ideológia egyszerű fogalmaknak és nagy szenvedélyeknek az ötvözete, ezért szükségképpen intoleráns és egyszersmind önmagának ellentmondó. Ez adja bármely ideológia totalitárius jellegét. Ezen azt értem, hogy egy ideológia elkerülhetetlenül a különféle embervilágok alávetésére, teljes politikai hatalomra törekszik. Következésképpen minden ideológia, kivétel nélkül, kollektív hit- és értékrendszeren alapul; egyéni ideológia nincs, mert az ideológia lényegéhez tartozik, hogy kollektív tömegakciókat akar elérni.
2. Épp ezért gyakorlati szempontból, vagyis a hatékonyság kritériumának szemszögéből az ideológia lehetetlenné teszi bármely, az elveitől eltérő meggyőződés, cselekvés vagy érv elismerését. Az absztrakt világképhez való hűség mindenekfölött áll, még akkor is, ha a gyakorlat egyértelműen ellentmond követelményeinek. Az ideológia fontos funkciója ugyanis éppen az, hogy a „kívülről” jövő információkkal és hatásokkal szemben megőrizze világképének érintetlenségét. Ebben az értelemben az ideológia nem más, mint előre beprogramozott akcióterv, amelynek feladata az információk áramlásának szabályozása. Ennek következtében a társadalom politikai szférájában az ideológia a történelemben addig sosem látott fontossághoz jutott: minden modern politikai rendszer egy bizonyos ideológia révén legitimálja magát — intellektuálisan és morálisan. Az ideológiának ezt a politikai funkcióját nevezte Hermann Lübbe „a hatalom ideológiai önigazolásá”-nak.
3. Erkölcsi szempontból, vagyis a jó és a rossz közötti különbségtétel szemszögéből a jó és a rossz morális fogalompárját az ideológia a hozzá való hűséggel, intellektuális (mondhatni, hitbeli) követelményeinek szigorú betartásával és — mivel minden ideológia a tettre összpontosul — a tartalmi követelmények által előírt cselekvési szabályok végrehajtásával helyettesíti be.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969