2013. I-VI
 

Stanley Kubrick (1928–1999)
Nemes Károly

A tőle idézett mottó arra hívja fel a figyelmet, hogy Kubrick nem „született” filmesnek. Ezért szükséges röviden vázolni azt az utat, amelyet kimagasló alkotásai létrehozásáig megtett.
Stanley Kubrick apai nagyszülei az Osztrák–Magyar Monarchiából, illetve Romániából származtak. Apja azonban már New Yorkban, Bronxban volt orvos. Az 1928-ban ott született Stanley fia két szenvedélyt örökölt tőle: a sakkozást és a fényképezést. Az iskolában — angoltanára Shakespeare-értelmezéseit kivéve — semmi nem kötötte le a figyelmét. Ennek következtében nem voltak olyan osztályzatai, amelyekkel sikerrel felvételizhetett volna az egyetemre (amelyet akkor éppen a felvételi vizsga nélkül befogadott leszerelt katonák töltöttek meg). Ezért a Look folyóirat fotóriportere lett, amely már korábban is közölte a képeit. Négy és fél évig ott dolgozott, ezalatt szinte egész Amerikát beutazta. Sok mindent látott és tapasztalt. Ilyen értelmű „koravénsége” által ösztönözve saját pénzén egy rövidfilmet készített (A harc napja, 1950) Walter Cartier középsúlyú bokszolóról. Az újabb ösztönzést az adta, hogy a filmet az RKO cég megvásárolta, s be is mutatta. Ekkor otthagyta a Look magazint, s a Columbia egyetem rádiós tanfolyamának hallgatója lett. Anélkül, hogy a képek iránti érdeklődése csökkent volna, Kubrick belefeledkezett az olvasásba. A könyvek között — hatásukat tekintve — kitüntetett szerep jutott a Grimm-meséknek és a görög-római mitológiának. Ezek emelték őt túl a naturalizmuson és vitték el egy másik világ felfedezésének igényéig.
Közben tanulmányozta a filmeket (leginkább a Museum of Modern Arts bemutatóin), s foglalkozott a technikával. E tekintetben Vszevolod Pudovkin korai műve (A film technikája) volt rá legnagyobb hatással. E révén kezdett odafigyelni a vágás filmbeli szerepére. Szergej Eizenstein A jégmezők lovagja című filmje ragadta meg leginkább. Természetesen az így szerzett benyomások nem jelentek meg azonnal Kubrick filmjeiben. Ugyanis folytatta a filmkészítést, előbb az RKO-nak készített egy riportfilmet (A repülő atya, 1951) — egy római misszionáriusról, aki repülővel járja az országot ––, majd rokoni pénzen megalkotta első játékfilmjét (Félelem és vágy, 1953) négy, ellenséges front mögé került katonáról. A filmet művészmozikban mutatták be, s alkotója egyáltalán nem bánta, hogy nem került a nagyközönség elé. Fontosabb volt számára az így kapott tapasztalat: a filmkészítéshez mindenekelőtt megfelelő történetre van szükség. A második tapasztalatot, amely a művészeti szabadság megőrzésére vonatkozott, Kubrick később szerezte meg. Ez fontos szerepet játszott abban, hogy idővel átköltözött Angliába, s a továbbiakban — messze Hollywoodtól — ott dolgozott. Az Amerikától távoli helyszín azonban egyáltalán nem zárja ki őt az amerikai filmművészetből, bár vannak, akik hajlamosak alkotásait az angol film részének tekinteni.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969