2013. I-VI
 

Batthyány-Strattmann László (1870–1931)
Kapronczay Károly

Batthyány-Strattmann László abból a Batthyány családból származott, amely hosszú évszázadokon át fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A család még a XIII. században a Zala megyei Kővágóőrsről nevezte magát, de a XIV. század végén beházasodással megszerezte a Fejér megyei Battyán birtokát, s a leszármazottak már a Batthyány nevet viselték. A család férfi tagjai közéleti és egyházi méltóságokat viseltek, így az első Batthyány nevet viselő férfi, Boldizsár már Vas vármegye főispánja, később bosznai bán lett. Az ő nevével kezdődik a család Vas megyei története, az első megyei birtokok megszerzése. Fia, Ferenc, mint országos zászlós, részt vett a mohácsi csatában, majd leszármazottai megszerezték Körmend várát és környékét. A család a XVII. században már több ágra bomlott. Batthyány György és Gáspár 1628-ban bárói, Ádám 1630-ban grófi méltóságot kapott. A grófi ágból származott Batthyány Ádám (1662–1703) 1692-ben feleségül vette Strattmann Eleonóra grófnőt, s attól fogva az elsőszülött fiú örökölte a Strattmann-féle hitbizományt, viselte a kettős nevet. A család további emelkedését jelentette, hogy a hétéves háborúban részt vett Batthyány Károly hősiességéért birodalmi hercegi címet kapott, amelyet csak az elsőszülött fiú örökölhetett. Károly gyermektelen volt, így a címet és a körmendi hitbizományt fivére (Lajos) utódaira hagyta. Ettől kezdve a hercegi címet és a körmendi hitbizományt az elsőszülött fiú örökölte, így nyerte el 1915-ben Batthyány László orvosdoktor is.
Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin. Apja, József gróf (1836–1897) előbb Moson, később Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja volt. A szülők a hitbizomány és a hercegi cím várományosaként László fiúkat politikai pályára szánták, s rendkívül alapos nevelésben részesítették. Középiskoláit a kalocsai és a bécsi jezsuitáknál végezte, de már itt kitűnt természettudományos érdeklődésével. Középfokú tanulmányainak befejezése után a Bécsi Gazdasági Főiskola hallgatója lett, de fél év múlva abbahagyta tanulmányait, s huszárönkéntesként szolgálatot vállalt a hadseregben. Itt sem érezte jól magát, mert szolgálati idejének letelte előtt leszerelését kérte, s meg is kapta. 1892 őszén a Bécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lett, ahol négy éven át kémiát tanult. Kötelező tanulmányainak elvégzése után 1896 őszén választott szaktudományából doktori oklevelet szerzett, majd azonnal beiratkozott az orvosi karra. Mind kémia-, mind pedig orvostanhallgatóként évfolyamai legszorgalmasabb tanulói közé tartozott, kiemelkedett alapos felkészültsége és elmélyült tanulmányai révén. Orvosdoktori oklevelét 1900 májusában kapta meg. Sokoldalú képzettsége következtében a rokon tudományokban is alapos jártassággal bírt, ami nemegyszer segítette pályája során. Már bölcsészhallgatóként önálló kémiai kísérleteket végzett, s a kémia iránti vonzalma orvosi pályája során sem szűnt meg. Medikusként érlelődött meg benne az a gondolat, hogy valamelyik birtokán kórházat rendez be, ahol gyakorló orvosként működik. Már 1898-ban megalapította húszágyas köpcsényi kórházát, amelyet oklevele megszerzéséig szakképzett orvosra bízott. Köpcsény Batthyány László saját birtoka volt, amelyet nagykorúságával nyert el. Lakossága valamivel háromezer felett volt, német, magyar és horvát nemzetiségű nép lakta. Egyetemi tanulmányai végeztével kórházának új épületet építetett, ágyszámát százhúszra emelte, s a kor követelményeinek megfelelően rendezte be. Batthyány-Strattmann elsősorban gyakorló orvos volt, s tulajdonképpen ez szabta meg orvosi tevékenységét, ennek rendelte alá életét. Általános orvosi érdeklődése az orvostudomány egészét felölelte, s ezen belül különösen a népbetegségek iránt érdeklődött. Így már egyetemi évei alatt megismerte Clemens Pirquet-t, aki 1907-ben kidolgozta a tuberkulózis róla elnevezett specifikus bőrreakcióját. Ez tette lehetővé a fertőzések korai felismerését és gyógykezelését. Ugyancsak ő bizonyította be, hogy a rossz táplálkozás milyen nagy szerepet játszik a fertőzés kialakulásában. A Pirquet-oltást Batthyány László az elsők között alkalmazta, s szép eredményeket ért el a megelőzésben és a korai felismerésben. A népbetegségek gyógyításának szükségessége vezette őt a szemészet felé.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969