2013. I-VI
 

A boldogtalanság forrása
Menyhay Imre

(A frusztrációs tolerancia fajtái) A frusztrációs tolerancia azt fejezi ki, hogy a csalódások elviselésének határa van. Ez két végletet jelent: az egyik az, amikor az emberben gyakorlatilag nincs meg az együttéléshez szükséges frusztrációs tolerancia, míg a másik az, amikor tűrőképessége akár önfeláldozásra is vezethet. Az első véglethez tartozó eseteket jól ismerjük a tömegkommunikáció hírközlései. Kiderül belőlük, hogy kötekedő emberek vélt sérelmeik miatt — mondjuk azért, mert egy másik ember megbámulta őket — vérontásra is képesek. A népnyelv úgy jellemzi az ilyen embert, mint aki „azonnal felkapja a vizet”. Feltűnő, hogy ebben az esetben a vélt sérelmet (ingert) követő azonnali reakció kizárja a gondolkodást. Nem szükségszerű azonban, hogy a gyenge frusztrációs tolerancia vérontásba torkolljon, akár társasági beszélgetésekben is kiderülhet, ki hogyan viszonyul a frusztrációs toleranciához. Szélsőségesen éngyenge emberek már akkor is védekeznek, ha olyan dolgokról esik szó, amelyek esetleg érinthetik őket. Például valaki megemlíti, hogy akadnak olyanok, akik nem tudnak autót vezetni. Mire a másik azonnal közbeveti: de én tudok! Később arról esik szó, hogy akadnak olyanok, akik nem tudnak takarékoskodni. Ugyanaz a személy ismét szükségét érzi annak, hogy mentegesse magát: de én tudok!
A maximális és a minimális frusztrációs tolerancia közötti űrt — a frusztrációs tolerancia határai közötti fokozatokat — célszerű két csoportba osztani. Ennek megfelelően vannak individuális és társadalmi tűrési fokozatok. Az individuális fokozatok vizsgálatakor egy bizonyos személy tűrési képességét kutatjuk, míg a társadalmi frusztrációs tolerancia esetében azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos kultúra milyen mértékben képes gyengébb vagy erősebb ént kifejleszteni az emberi biológiai adottságokból. Vannak olyan kultúrák, amelyek jobban, s vannak olyanok, amelyek kevésbé képesek rá, attól függően, hogy szociokulturális alapbeállítódásuk humánus (jóindulatú, emberi), autokratikus (parancsoló) vagy érzelmileg hideg (közömbös, nemtörődöm, szabados), s hogy az alapbeállítódások összefonódása ellenére melyik a mérvadó.
Az individuális frusztrációs tolerancián belül megkülönböztetünk konkrét és absztrakt-abszolút tűréshatárt. A társadalmi frusztrációs tolerancia területén érdemes különbséget tenni valós, teoretikus, semlegesítő és absztrakt-abszolút tűréshatár között. Az utóbbi az individuális és a társadalmi frusztrációs tolerancia „csúcsán” található, s a különbségek az individuális és a társadalmi szint lényegéből adódnak.
A konkrét individuális frusztrációs tolerancia azt a tűréshatárt jelenti, amelyet egy individuum a személyiségében képes volt kialakítani. Az individuális abszrakt-abszolút frusztrációs tolerancia az a tűréshatár, amelyet egy kiváló képességű egyén optimális szociokulturális környezetben képes (lenne) megvalósítani.
A társadalmi valós frusztrációs tolerancia azt a tűrésfokot jelzi, amelyet egy kultúra valóban kifejleszt, míg a teoretikus azt, amelyet a szociokulturális értékek maradéktalan követése lehetővé tenne. A semlegesítő frusztrációs tolerancia arra a tűrésfokra utal, amely a hajtóerők animális jellegéből adódó traumák semlegesítéséhez kellene, a társadalmi absztrakt-abszolút pedig arra, amelyet egy átlagember optimális szociokulturális körülmények között elérhet.
A gazdaságpszichológia szempontjából a frusztrációs tolerancia és az agressziós készenlét összefonódása a legfontosabb, mert minél kisebb a frusztrációs tolerancia, annál nagyobb az agresszió kiélésének valószínűsége. Ha meggondoljuk, hogy alapbeállítódáson az agresszió kiéléséhez való viszonyulást értjük, akkor világossá válik, hogy itt a társadalom egyik szociokulturális alapértékéről van szó, amely a gazdálkodás jellegét és etikáját is meghatározza, s ezáltal jellemzi a vállalkozás és a profitszerzés „rámenősség”-ét, adott esetben kíméletlenségét.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969