2013. I-VI
 

Szvitek István és társai koncepciós pere, 1951
Koltai Dániel - Tóth Tímea

Ez a dolgozat egy olyan perről fog szólni, amelyben tizenkilenc ártatlan embert ítéltek el, közülük kettőt kivégeztek. Fehérváry István Börtönvilág Magyarországon, 1945–1956 című könyvében „sülysápi per”-ként említi az eseményt. Az általa közölt információk azonban nemcsak hiányosak, hanem — és ez az igazán sajnálatos — tévesek is. Állításunkkal persze nem a szerzőt kritizáljuk, sőt minden tiszteletünk az övé, mivel olyan időben állította össze könyvét, amikor még nem lehetett a szükséges dokumentumokhoz és anyagokhoz hozzájutni. Így kénytelen volt saját és egykori rabtársainak emlékezetére hagyatkozni. A könyv először 1978-ban jelent meg angolul külföldön, s csak 1990-ben Magyarországon. Egy négy évvel később megjelent kiadványban, Kő András és Nagy J. Lambert A hazáért éltek, haltak! Kivégzettek, 1948–1956 című művében már valamelyest pontosabb adatokat találhatunk a per halálra ítélt áldozatairól, Szvitek Istvánról és Jandó Ferencről. Konkrétan perükről azonban itt sem írnak, csupán a könyv végén felsorolt áldozatok között találtunk rájuk. Ezzel a munkával arra vállalkozunk, hogy a ma már kutatható levéltári dokumentumok, a nagyszámú szakirodalom, amely az ÁVH és a Rákosi-diktatúra hatalmi gépezetének működését feltárja, valamint a még élő áldozatok és hozzátartozók visszaemlékezései alapján felvázoljuk, hogyan alakult ama tizenkilenc ember sorsa, akiket letartóztattak, kihallgattak, elítéltek, kivégeztek vagy börtönbe, munkatáborba zártak, s végül évekig a társadalom kisemmizett tagjaiként éltek — napjaink normáival és értékrendjével mérve ártatlanul; s hogy feltárjuk azokat a nem evidens összefüggéseket,amelyek a mikro-, illetve a makrostrukturális elemek között vannak, s amelyek modellértékűvé teszik ezt az esetet. Ha nem tennénk mást, mint a per dokumentumait és a visszaemlékezéseket egymás mellé fűznénk, már akkor is kontrasztos képet kaphatnánk az ÁVH, a „független” bíróság működési mechanizmusáról. Ahhoz azonban, hogy ne csak a hogyant értsük, hanem a miérthez is közelebb jussunk, alaposan, egyenként, majd egészében is meg kell vizsgálnunk a per szereplőit, az áldozatokat, a hozzátartozókat, azt a környezetet, ahonnan ezek az emberek jöttek, s tovább kell gondolnunk mindezt az ötvenes évek magyar politikájának légkörében. Úgy gondoljuk, hogy ha így teszünk, akkor olyan ideáltípussal szembesülhetünk, amely társadalomtörténeti szempontból magában hordozza az egyén viszonyulását a számára új és idegen normákhoz, valamint a hatalom reakcióját. Érintkezési pont ez az egyén és a totalitárius elnyomógépezet között. Csupán egyetlen koncepciós per a sok száz közül, mégis részleteiben árnyalt metszet 1951 magyar társadalmáról.
Ez a dolgozat egy olyan perről fog szólni — írtuk az imént ––, amely nem kirakatper volt, „csupán” mellékper, de az ítéletek és a következmények súlya vetekszik egy kirakatperével.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969