2013. I-VI
 

Egy széttöredezett világ felé
Segesváry Victor

Immár teljesen illuzórikus a világ egységéről beszélni, hiszen a bagdadi támadás megmutatta, hogy a fundamentalisták és más radikális irányzatok szemében az ENSZ is a hegemonikus politika stratégiájának része (persze, ez így nem igaz). Teljesen illuzórikus tehát egy globális világ létrejöttében hinni, mert a hegemonikus uralomra törekvés ezt lehetetlenné tette. Hozzájárul még ehhez annak az általánosan elterjedt világképnek a csődje is, amelyet csakis gazdasági szempontok uralnak, s amely csakis a gazdasági érvek érvényességét ismeri el. Ugyanakkor bebizonyosodott a demokratikus rendszerek általános vonzerejébe és a szekuláris társadalom elvének univerzális alkalmazhatóságába vetett hit képtelensége is.
A világpolitikai helyzetben bekövetkezett törés, amely a globális egységre való törekvés és a globális fragmentáció együttes megjelenésében mutatkozik meg, a következő összetevők eredménye:
1. a felvilágosodás illúziójának elhalványulása;
2. dekolonizáció;
3. a globalizáció dialektikája és a nagy migrációs folyamatok;
4. a diktatúrák kora után a hegemonikus kor beköszöntése és ezzel együtt a nemzetközi összefogás álmának vége;
5. a nem nyugati civilizációk növekvő súlya, követelései és törekvései, beleértve a radikális irányzatokat és a kollektív identitásokat védő terrorcselekményeket; vagyis a civilizációs párbeszéd elkerülhetetlenné válása.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a világpolitikai helyzet egy átfogó válság egyre világosabban megnyilvánuló jelensége, s a feladat az, hogy kiutat keressünk belőle. Persze, minden attól függ, hogy e világválságnak milyen jelentést tulajdonítunk. Ha a krízis görög értelmét vesszük figyelembe, akkor a válság olyan korszakot jelez, amelyben az emberi egzisztencia elért egy kritikus pontot, s ennek tudatosodása létfontosságú döntés meghozatalát teszi szükségessé. Ha viszont a válság kínai tolmácsolását fogadjuk el, az szélesebb horizontra utal, egy addig ismeretlen, nem tudatossá vált lehetőséget hordoz magában, vagyis esetünkben egy alternatív jövő lehetőségét villantja fel az emberiség számára. Ebből a szempontból az a legnehezebb, hogy kiszabadítsuk magunkat a megszokott gondolkodás vagy az uralkodó ideológiák béklyóiból, s az emberi képzelet teremtőerejét felhasználva meglássuk és megvalósítsuk az új, felvillanó lehetőségeket.


(A hegemonikus törekvés sikertelensége) A béklyóktól való megszabadulásnak az első feltétele az lenne, hogy félredobjuk a világ rendjének fenntartásához szükséges hegemonikus hatalomba vetett hitet. A majdnem nyolcvan évet felölelő totalitárius szovjet hatalom után (a nácizmus totalitárius uralma, bár a legborzasztóbb és a legkegyetlenebb időszakok közé tartozott a világtörténelemben, rövidsége és csak Európára való kiterjedése miatt nem jöhet számításba planetáris szempontból) az Egyesült Államok hegemonikus hatalma tulajdonképpen csak az utóbbi harmincöt év folyamán valósult meg. Mert bár sokan az egész XX. századot „Amerika századá”-nak tartják, történelmi perspektívában ez nyilvánvalóan nem igaz. A hegemonikus hatalom időszakának hosszúságát természetesen senki sem határozhatta meg előre, hiszen más körülmények között eltarthatott volna akár egy évszázadig is, mint Nagy-Britannia esetében történt a XIX. században. Ez azonban öt tényező miatt vált lehetetlenné.
Először azért, mert a kapitalista szabadpiac ideológiájának értelmében a katonai, a kommunikációs és az információs technológiák vívmányait — a vállalatok, részvényeseik és vállalati vezetőik minél nagyobb haszna érdekében — mindenkinek eladták, aki meg tudta fizetni őket.
Másodszor azért, mert egyrészt a nyugat-európai államokban uralkodó, a jóléti állam hangulatával összefüggő, pacifista nézetek alkalmatlanná tették az európai haderőket feladatuk betöltésére (lásd Bosznia és Koszovó esetét), másrészt az amerikai demokratikus rendszer következményeképpen az ottani politikai és katonai vezetés csak a lehető legkevesebb emberáldozatot hajlandó hozni saját csapatainak rovására, s mindenekfelett technológiai fölényének hatékonyságától várja a megfelelő eredményeket.
Harmadszor ama eddig általában el nem ismert tény miatt, hogy a világ legfejlettebb stratégiai eszközökkel felszerelt hadserege kevés kivételtől eltekintve sohasem tudta katonáit úgy kiképezni, hogy harcképességük megfeleljen a technológiai szintnek, s meglegyenek a hegemonikus uralom fenntartásához szükséges lelki és testi adottságaik (lásd többek között a Teheránban elfoglalt amerikai nagykövetség túszainak sikertelen kiszabadítási kísérletét 1976-ból).


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969