2013. I-VI
 

Az üzleti főiskolák fejlődésének tendenciái

Katasztrófa fenyeget? Aligha. Inkább arról van szó, hogy az amerikai kurzusokra való jelentkezés ezúttal is a gazdasági ciklussal ellentétesen alakul. Általában növekszik a jelentkezők száma, amikor a vállalatvezetők kevesebb állás között válogathatnak, s megcsappan a létszámuk, amikor a vállalatvezetőknek bőségesen kínálnak állásokat. Eszerint az idei visszaesés a gazdasági fellendülést jelzi.
Az is tény ugyanakkor, hogy üzleti főiskolák nagyobb versennyel szembesülnek mostanában, mint valaha, s az általuk végzett munka minőségét is egyre több bírálat éri. Idővel mindez átalakíthatja az üzleti főiskolák piacának szerkezetét, s talán még azt is megváltoztathatja, hogy ezek az iskolák mit és hogyan oktatnak.
Az üzleti képzés iránt egyébként hallatlan ütemben nőtt a kereslet az elmúlt évtizedekben. Az Indianai Egyetemen dolgozó Paul Friga, az üzleti főiskolák jövőjével foglalkozó A posztgraduális menedzserképzés változásai és az üzleti főiskolák új stratégiái a XXI. században című tanulmány társszerzője kimutatta, hogy az üzleti képesítések a megszerzett fokozatoknak 1971-ben még csupán a 14%-át tették ki, 2001-ben viszont már a 21%-át. Az amerikai egyetemek több mint százezer üzleti magiszteri fokozatot ítélnek oda évente. Az üzleti képzés olyan helyeken is felvirágzott, ahol negyedszázaddal ezelőtt még szinte nyoma sem volt. Nagy-Britanniában például öt év alatt 35%-kal nőtt az üzleti magiszteri kurzusokra beiratkozók száma az 1990-es évek vége felé, s az üzleti főiskolák egyikévé váltak az ország ötven vezető exportágazatának. Kínában jelenleg huszonegy üzleti magiszteri program folyik amerikai partnerekkel együttműködésben, több mint negyvenet pedig a kínai egyetemek önállóan működtetnek. Oroszországban és Kelet-Közép-Európában szintén sok új üzleti főiskola jött létre az elmúlt évtizedben.
Minek köszönhető e fellendülés? Annak, hogy az emberek áhítoznak a gazdagságra, amellyel szerintük az üzleti pályafutás kecsegtet. Az érvényesülésre vágyó ifjak úgy vélik, hogy az üzleti magiszteri fokozat elnyerése meggyorsíthatja felkapaszkodásukat a vállalati szamárlétrán. Az üzleti főiskolák is azzal adják el magukat, hogy hallgatóik jövedelmének növekedésével kecsegtetnek. Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem posztgraduális üzleti főiskolájának tanára egy cikkében megállapítja: az üzleti magiszteri programokat meghirdető főiskolák alapvető üzleti feladatuknak tekintik, hogy „előmozdítsák végzős növendékeik karrierjét, s ezt többnyire az elért fizetés nagyságán mérik le”.
Bármennyire erőteljesnek mutatkozzon is az üzleti képzés piaca, növekedésének legfőbb mozgatóereje már nem a hagyományos nappali magiszterképzés. Ennek az az oka, hogy a munkáltatók nemigen küldik nappali kurzusokra a kiváló vállalatvezetőiket, mert ott becserkészheti őket valamelyik riválisuk, vagy maguk dönthetnek úgy, hogy módosítják a pályafutásukat: kilépnek a cégüktől, és saját üzleti vállalkozásba fognak. Ezzel magyarázható, hogy az idén 15–20%-kal kevesebben jelentkeztek a vállalatvezetők számára indított üzleti magiszteri kurzusokra, mint 2003-ban.
Sikeresebbek az esti és a részidős kurzusok. Conway szerint manapság jóval több esti üzleti képzés zajlik, mint nappali. Már több mint negyvennyolc amerikai üzleti főiskola az interneten is kínál magiszteri kurzusokat, köztük a Phoenix és a Webster Egyetem, s ehhez csak annyit, hogy az egyikre négyezer, a másikra hétezer hallgató iratkozik be évente.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969