2013. I-VI
 

A fajvédelemtől a nemzetvédelemig
Vigh Károly

Zsilinszkynek és a Gömbös-csoport tagjainak publicisztikáját egyébként a feltörekvő dzsentri-középbirtokos rétegre vonatkozó megnyilatkozások jellemezték. Vagyis a nacionalizmus és az agrárreform, a militarizmus, a kapitalizmus „kinövései”-nek letörése, az oktatásügyi reform és az úgynevezett zsidókérdés volt a fajvédőnek nevezett csoport néhány főbb jelszava és politikai programpontja. E tekintetben Gömbös és Zsilinszky között a húszas évek első felében még teljes volt az összhang. A Szózat főszerkesztője nem egy ízben méltatta Gömbösnek a MOVE élén folytatott tevékenységét. Igaz, akkor még Horthy kormányzó is kijelentette, hogy Gömbös Gyula és a köréje csoportosuló kis gárda mentette meg a forradalom után züllésnek induló tisztikar becsületét, s méltatta a nemzeti hadsereg létrehozásáért fáradozó tevékenységüket is. Amikor Bethlen István elvállalta a kormányelnökséget, hogy az országot a konszolidáció útjára vezesse, a fajvédő csoport is belépett a kormányba. Ettől kezdve mind Gömbös köre, mind Zsilinszky bizonyos mértékig mérsékelte mondanivalóját, igazodva Bethlenék politikai irányvonalához.
Zsilinszky azonban a Gömbös-csoporttal együtt csak rövid időt töltött el Bethlen táborában; az ellentétek miatt már 1923-ban kilépett a kormánypártból. Sőt, a kormány elleni fellépésük során 1924. április 26-án A magyar Néphez című kiáltványt jelentetett meg, amelyet Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre mint nemzetgyűlési képviselő írt alá. A felhívás éles bírálatot váltott ki a baloldalon, különösen Zsolt Béla támadta Gömböst és Zsilinszkyt „a fajvédők furorja” miatt.
1925-ben azonban a fajvédők vezetői — részben külpolitikai indokkal, részben a bethleni konszolidáció első eredményeinek hatására — változtattak magatartásukon. Ennek következtében Gömbös Gyula januárban lemondott a MOVE ügyvezető elnökségéről. Utódja ugyan Zsilinszky lett, s ezután majdnem három évig be is töltötte ezt a tisztséget, ám ő keresztény-nacionalista sportegyesületté kívánta fejleszteni a MOVE-t. Minthogy szándékai nem váltak valóra, 1927-ben a MOVE közgyűlésén — Gömbös és Kozma jelenlétében —távozott az elnöki posztról.
Zsilinszky — akit 1925-ben vitézzé avattak, s anyja leánykori nevét felvéve ettől kezdve a Bajcsy-Zsilinszky kettős néven vált ismertté — a következő esztendőben elbukott a derecskei képviselő-választáson. A vereség azonban nemcsak őt sújtotta, hanem lényegében a fajvédő párt végét is jelentette. A kormánypártból való kilépéssel meginduló hanyatlási folyamat ekkor érte el mélypontját. Gömbösék rosszul számítottak: nem vették figyelembe, hogy az Egységes Párt létrejöttével 1923-ban teljesen helyreállt a nagytőkének és a nagybirtoknak az első világháború előtti hatalma. A fajvédők szélsőséges irredenta és agrárius követelései már nem estek egybe a konszolidálódott vezető rétegek elképzeléseivel. Gömböséknek az az aggodalma viszont, hogy a külföldi kölcsönök fékezni fogják a kormány irredenta politikáját, s erősítik majd a merkantil nagytőke politikai befolyását, nem volt alaptalan. A konszolidáció előrehaladásával a középosztálynak az a része, amely kimaradt a hatalmi pozíciókból, s így elégedetlen volt a kormányzat politikájával, az 1925-től kezdődő gazdasági stabilizáció következtében eltávolodott a fajvédőktől. Így esett kútba Bajcsy-Zsilinszky derecskei képviselősége, s Gömbös is csupán harmadmagával került be csoportjából a parlamentbe.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969