2013. I-VI
 

A dr. Kádár–Bilkey féle „összeesküvés”
Földesi Margit

Tegyük fel, hogy az olvasó 1945-ben a Világ című napilapot járatta. (A Polgári Demokrata Párt lapjaként ismert Világ akkoriban negyvenezer példányban jelent meg.) Ha decemberben felnyitotta az újságot, a következő szalagcímmel találkozott: Az Államvédelmi Osztálynak sikerült lelepleznie az első fasiszta irányú, komolyabb szervezkedést. Az olvasó minden bizonnyal nem lepődne meg túlzottan, hiszen különböző szintű, fajsúlyú összeesküvésekkel azelőtt is találkozhattak. Csakhogy ez volt az első szalagcímes, amelyben expressis verbis leírták, hogy komolyabb, valamint fasiszta irányú.
Nézzünk a vastag betűkkel nyomtatott szavak mögé!
Az első letartóztatások 1945 októberében indultak, méghozzá két hullámban: 1945. október 5-én, majd alig több mint tíz nap múltán október 17-én. Összesen huszonhárom embert vontak felelősségre, állítottak bíróság elé. A huszonhárom ember döntő többsége fiatalember, húsz és huszonöt év közötti volt, legidősebbként maga az elsőrendű vádlott, dr. Kádár Mihály, a MÁV Kórház nőgyógyász főorvosa, a másodrendű vádlott pedig Bilkey-Papp Zoltán huszonegy éves orvostanhallgató volt. Őket követték a vádlottak rendjében a következők: Homolay Zoltán huszonnégy éves orvostanhallgató, Fazekas Béla huszonnégy éves tisztviselő, Seress László huszonegy éves egyetemista, dr. Kovács Rezső huszonhat éves OTI-fogalmazó, Regdon György húszéves műegyetemi hallgató, Frey András húszéves gépészmérnök-hallgató, Zalay Kálmán László húszéves egyetemi hallgató és Bilkey-Papp Ilona húszéves tisztviselőnő; majd Kovács Edit tizenkilenc éves háztartásbeli, Asbóth Bibianna gyári munkásnő, Vladász Magda tizenkilenc éves háztartásbeli, Zentay István harmincéves műszaki tisztviselő, Zentay László huszonnégy éves földbirtokrendező, Várhelyi György huszonöt éves egyetemi hallgató, Magyar Imre húszéves kőművessegéd, Horváth Sándor huszonnégy éves fővárosi tisztviselő, dr. Marx József negyvenkilenc éves orvos, egyetemi magántanár, Babó Tivadar negyvenöt éves tiszti orvos, Szentirmay Sándor húszéves műegyetemi hallgató, Kardos János harminckilenc éves mészárosmester, végül Lócsi Géza huszonöt éves fővárosi tisztviselő.
Mivel vádolták ezeket az embereket? Az első vádcsoport az 1921-es III-as törvénycikkre, az úgynevezett „Rendtörvényre” alapult. A későbbiekben a bíróságnak ebből még gondja akadt, mert az elítélés pillanatában ez a törvény már nem, a köztársaság büntetőjogi törvényéről szóló 1946-os VII-es törvénycikk pedig a feltételezett elkövetéskor még nem volt érvényben. Mindenesetre az akkori népbíróság — jól jellemezve a kor viszonyait — túltette magát e kisebb zökkenőkön. Az 1921-es III-as törvény alapján mind a huszonhárom embert különböző szintű cselekményekkel vádolták meg. Ezenfelül a másod- és harmadrendű vádlottakat, tehát Bilkeyt és Homolayt háborús bűntettel is vádolták (s mint majd látjuk, ez utóbbi bizonyult súlyosabbnak). A háborús bűntettre jogi alapot az 1945/VII. számú népbírósági törvény adott, amelyet már 1945 szeptemberében elfogadtak. Ebben az esetben a letartóztatás időpontjában a megfelelő jogi háttér már a vádlók kezében volt.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969