2013. I-VI
 

Dr. Donáth György –– Az utolsó szó jogán
Csurka Dóra

A Magyar Testvéri Közösség elleni per történetét tárgyaló számtalan publikációra való tekintettel csak a Donáth-per néhány részletét kívánom rekonstruálni. Ebben segítségemre lesz Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott beszéde, amelyet a főtárgyalás huszonötödik napján, 1947. április 11-én mondott el. Ekkor már sejtette az elkerülhetetlent, mégis mindvégig bátran, logikusan, emelt fővel cáfolta meg a vádpontokat.
Donáth hat órán át beszélt. Arról, hogy milyen is volt ez a beszéd, hadd idézzek egy tanút, aki akkor ifjú kommunista újságíróként ült a tárgyalóteremben. Így emlékszik vissza: „Nos, Donáth az első perctől kezdve lenyűgözött. Ő volt ennek a pernek a legfőbb érdekessége, csodálni való hőse. Szellemileg és jellemileg oly magasan kiemelkedett a többiek közül, hogy varázsának olykor még a tanácselnök sem tudott ellenállni. Donáth nemcsak bátor volt, hanem logikailag is verhetetlen, akinek érvelését széles körű történelmi műveltségén túl finom irónia tette megnyerővé és hatásossá. A legnagyobb hatást az tette rám, hogy a per nyomasztó légkörében, ahol mindenki más megtört áldozat volt, Donáth, az elsőrendű és nyilvánvalóan eleve halálos ítélet elé néző vádlott, végig szabad emberként viselkedett, lelki függetlenségét egy percig fel nem adva, mindenkivel szemben méltányosan, ugyanakkor tántoríthatatlanul kitartva azon eszmék és elvek mellett, amelyek miatt egy műper fővádlottja lett.”
A per valóban műper volt, s a perkoncepciót Rákosiék irányították; ha valahol elakadtak, a szovjet elvtársak besegítettek. (Gondoljunk Kovács Béla elhurcolására, vagy arra az esetre, amikor Arany Bálint a tárgyaláson visszavonta vallomását: elvitték egy kis „pótnyomozásra” az NKVD Vilma királyné úti főhadiszállására.)
Lássuk a részleteket! Az MKP Politikai Bizottságának 1947. január 23-ai ülésén felvett jegyzőkönyvében a következő áll: „A PB leszögezi, hogy az összeesküvők perét jól elő kell készíteni. Gondoskodni kell a per hallgatóságáról. Feltétlenül beszélni kell a tárgyalást vezető elnökkel és az ügyésszel is. A PB Farkas, Rajk, Révai elvtársakat bízza meg az előkészítéssel. Gondoskodni kell a megfelelő népbírákról is.” Ami az utóbbit illeti, arról jól gondoskodtak. A népbírósági különtanács összetétele megfelelt a kommunisták célkitűzésének: elnöke dr. Jankó Péter, a népügyész dr. Zaboreczky Ervin volt.
A Donáth-per 1947. február 27-étől április 16-áig zajlott a Markó utcában, heti három-négy napon át, elvben nyilvánosan, a valóságban azonban erősen megszűrt közönséggel. A mintegy huszonöt tárgyalási nap történéseiről a napilapok beszámolókat közöltek. A kommunista riportereknek csak az alaphangot kellett szállítaniuk, a végleges anyagot a szerkesztők gyúrták össze. A Szabad Nép perrel kapcsolatos kommentárjait általában Révai írta. A kommunista sajtó még az ítéletek meghozatala előtt eleve a demokrácia megdöntésére szövetkező bűnösökként, hazaárulókként bélyegezte meg a vádlottakat. Rákosiék igyekeztek országszerte hisztériás hangulatot kelteni, tömegtüntetéseket szerveztek, amelyeken az ebből a célból mozgósított tömegek már eleve halált kértek az árulókra. A vádirat a következőképpen szólt: „Donáth György, Dálnoki Veress Lajos, Szent-Miklósy István, András Sándor, Szent-Iványi Domokos, Arany Bálint, Kiss Károly, Héder János, Berkó István, Sóvári Tihamér, Fülöp József… terhelteket az 1946/VII. törvény, a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntettével vádolom. 1945 áprilisától 1946 decemberéig Budapesten, mint az elmúlt Horthy-rendszer hívei, a jelenlegi rendszer megdöntésére irányuló törekvéseik céljára felélesztették a múlt rendszer egyik fajvédő, fasiszta szellemű titkos szervezetét: a Magyar Testvéri Közösség (MK) mozgalmat. A felélesztett MK élén az úgynevezett Hetes Bizottság állott, amely a mozgalom politikai vezetője volt. E mozgalom politikai célkitűzését a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntése, az elmúlt uralmi rendszernek jogfolytonossági alapon való visszaállítása, s a hatalomnak fegyveres erőszak útján való átvétele képezte. E célkitűzések megvalósítása végett a politikai szervezkedést országosan megindították, a MK tagjait a főbb állami hivatalokban mind nagyobb mértékben elhelyezték, a hatalom átvételéhez szükséges fegyveres erők szervezését megindították, annak nemcsak kereteit állították fel, hanem részletes beosztását és működését is szabályozták. A politikai és katonai hatalom tényleges átvételének időpontját 1947 tavaszára vagy kora nyári hónapjaira tűzték ki.”


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969