2013. I-VI
 

Hatalom és kiszolgáltatottság
Segesváry Victor

A XVII. század és a XVIII. századi felvilágosodás óta a modern kor a tudományos haladás bűvöletében él. A nyugati világ értelmiségének jó részéről az mondható, hogy számára a tudományba vetett hit lépett a vallásos hit helyébe. Jogosan beszélhetünk a tudományba vetett hitről, mert kimondottan tudományos problémákról szólva, de elsősorban az emberi lét végső kérdéseiről, például a halál elkerülhetetlenségéről elmélkedve a válaszok sokszor arra utalnak, hogy e kérdésekre is megadja majd a feleletet a tudomány, csak legyünk türelemmel (vagyis higgyünk a tudomány mindenhatóságában). Ezt a hitet nevezte több mint fél évszázaddal ezelőtt Friedrich Hayek tudományos ideológiának (scientism).
E tanulmányban azonban nem erről a hitről lesz szó, hanem a tudományos eredmények alapján kidolgozott technikáknak/technológiáknak a mai ember mindennapi életére tett hatásáról és az ember jövőjét fenyegető veszedelmeiről. Ki vonhatná kétségbe az alapvető tudományos kutatás tagadhatatlan eredményeit, a mögöttük rejlő rengeteg munkát, a meggyőződésből fakadó reményt és az elkeseredett kilátástalanságot, valamint ezeknek az emberi törekvéseknek az őszinteségét? Ki támadhatná Einstein felfedezéseit és az általános relativitás elméletének a newtoni világképpel szembeni felsőbbségét? Ki tagadhatná a Bohr, Heisenberg és Schrödinger által kidolgozott, új kvantummechanikus világmagyarázat eredményeit? Igaz, a mindennapi ember számára mind a relativitás, mind a kvantumfizika elvei és tételei érthetetlenek, s a mindennapi életben ma is a newtoni világkép szerint gondolkozik az emberiség legnagyobb része. Ki vonhatná kétségbe az euklidészi geometria Bolyai által megkezdett és Hilbert által végigvitt forradalmi átformálásának fontosságát?
Meggondolásaim tárgya így most nem az emberi elme e nagy felfedezéseinek értékelése lesz, hanem az ezekre alapozott vagy ezekből levont, a gyakorlatban alkalmazott, az élet minden területére kiható technikai vívmányok és technológiai megoldások. Vizsgálódásaim kiindulópontja az a sok korunkbeli pszichológus által hangoztatott tétel, amely szerint a modern embert egyrészt az emberi elme és a tudomány mindenhatóságába vetett hit, másrészt, ezzel egyidejűleg, a legteljesebb kiszolgáltatottság érzése jellemzi. E kiszolgáltatottságérzés a mindenkori politikai, gazdasági és társadalmi hatalommal szemben jelenik meg, súlyosbítva azáltal, hogy e hatalomnak éppen az a tudomány és az a technológia a legfőbb támasza, amely az emberi képességek mindenhatóságában szinte vallásosan hívő modern emberben a legyőzhetetlenség érzetét kelti. Ezzel kapcsolatban Hans Magnus Enzensberger német filozófusnak-írónak azokat a gondolatait idézem, amelyeket a modern embrionális technológiáról Németországban dúló vitában fejtett ki a Der Spiegel egyik közelmúltbeli számában.
Utána Bill Joy világszerte nagy port felverő cikkének (Why the future doesn’t need us? Our most powerful 21-century technologies — robotics, genetic engineering, and nanotech — are threatening to make humans an endangered species) főbb tételeit foglalom össze. Ez az írás a mai éltechnológia egyik nagy képviselőjének megdöbbenéssel bevallott kételyeit fejezi ki az ember jövőjével kapcsolatban, a tudományok és technológiák által teljesen átformált világban.
Végül pedig bizonyos konkrét, mindnyájunk egzisztenciáját érintő problémákat sorolok fel és ismertetek röviden (anélkül, hogy a teljességre törekednék), olyan problémákat, amelyek nem a természetes világ erőinek és hatásának eredményei, hanem amelyeknek káros hatásai kimondottan a tudományok és a technológia számlájára írhatók.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969