2013. I-VI
 

Van-e népesedéspolitika?
Szabady Balázs

A Magyar Köztársaság alkotmányából idézve (70/G. § [2]): „Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” A normaszöveg szerzőjének nyilván könnybe lábadt a szeme, hogy milyen jól megírta ezt a részt. Immár nem „pártunk és kormányunk” dönt tudományos kérdésekben, nem a Központi Bizottság, nem is a soron következő (n plusz egyedik) pártkongresszus, hanem a „tudomány művelői”. De aki akár csak egyetlen évig is művelt valóban egy tudományágat, az azonnal észreveszi, hogy az alkotmány nyitva hagy egy fontos kérdést: ki is a tudomány művelője? S ki dönthet erről? Nyilván a tudomány művelői. Így a macska aligha éri utol a saját farkát.
Két vitázó görög filozófus közül melyik volt a tudomány művelője? Nagyrészt az antik görög kultúrában gyökerező, kétezer éves európai keresztény civilizációnk gondolkodásmódja szerint mindkettő. Még akkor is, ha a hatalom kinevezte tudósnak az egyiket, s lenyakaztatta vagy megégette a másikat.
Tudomány vita nélkül, keresztény civilizáció tolerancia nélkül nem létezhet.


(Népesedéspolitikai visszatekintés) Érdekes lenne, ha egy vállalkozó szellemű tudós áttekintené az egész világtörténelmet, a népesedéspolitika csíráit kutatva. Vajon csak azóta beszélhetünk népesedéspolitikáról, amióta már annak nevezik? Amikor Nagy Sándor összeházasította katonáit a helybéli előkelők lányaival, amikor Hunor és Magyar, elszakadván népétől, „ötven-ötven jó leventével” elrabolta Dúl és Belár király lányait, hogy egy új népet hozzon létre, az már népesedéspolitika, vagy még nem?
Mindenesetre a második világháború előtti, nagyrészt még ösztönös lépésekkel nem foglalkozom részletesebben. Akkoriban a jelenségek hatásmechanizmusának ismerete, a tudományos előrelátás még gyerekcipőben járt, a kérdéseket nem a politika vetette fel, hanem szobatudósok jöttek rá a világtól elzárt elmélkedéseik során valós vagy vélt összefüggésekre. Gondoljunk csak Malthus elméletére, amely „felfedezte”, hogy a háborúk jótékony hatással vannak a népességrobbanás elkerülésére. Az összefüggés természetesen létezik, de egyetlen háborút sem indítottak még kimondottan „népesedéspolitikai” céllal. A termékenység mindazonáltal évezredeken át a magánszféra belügyének látszott, bár a vele kapcsolatos szexuális viselkedés a középkoron át mindvégig a kereszténység erkölcsi kontrollja alatt állt. Az újkor hajnalán a harcos protestantizmus szintén igényelte az intim szférába való beavatkozás jogát. Mindmáig léteznek olyan protestáns szekták (például a hutteriták), amelyekben a vallás a fogamzásgátlás teljes tilalma által közvetlenül is hat a populáció termékenységére.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969