2013. I-VI
 

Az ingyenes jobb
Szegedi László

Az olyan ingyenes keresőprogramoknak, mint például az Alta Vista vagy a Yahoo!, azok a látogatók adják az értékét, akiknek száma a napi több tízmilliót is elérheti. Az interneten azok az oldalak sikeresek, amelyek a legnagyobb látogatottsági szintet képesek elérni, tehát tömegek figyelmét egy helyre összpontosítani. Az üzleti életben ugyanis — vélt vagy valós alapon — ezt tekintik a legértékesebbnek. A nagy tömegben nagy üzleti lehetőségek rejlenek, hiszen statisztikailag egy bizonyos (előre meghatározható) hányada mindenképpen vásárló lesz. Így például néhány éve a Yahoo!-t is megismerhettük egy Forma 1-es csapat szponzoraként. Azóta viszont többnyire veszteséges, mert csökkentek reklámbevételei, diktatórikusan viselkedik a honlapok üzemeltetőivel, nagy összegű regisztrációs díjat kér, s ennek ellenére nem garantálja, hogy az oldal tényleg bekerüljön jegyzékébe. (Más kérdés, hogy nem minden nagy forgalmú oldal képvisel valóban reális üzleti értéket, azt az oldal [információ]tartalma és maga a termék adja. Bizonyos oldalak fenntartói ugyanis nagy látogatottsági százalékot generálva igyekeznek ezt más termékek eladóinak számára tovább értékesíteni, s ebből hasznot húzni. Ilyen módszer például az, hogy az internetes szörfözőknek bizonyos összeget fizetnek minden rákattintásért egy adott reklámcsíkra [bannerre] vagy villámpostán elküldött linkre.)
A nagy látogatószámú (ingyenes) oldalak és szolgáltatások általában újabb és újabb (részben térítés ellenében igénybe vehető) oldalakat és szolgáltatásokat kapcsolnak az eredeti oldalhoz, s ennek következtében a világháló ténylegesen is az egész világra kiterjedő hálózatként működik. Az internetes szörfölés létrejötte azért vált lehetségessé, mert egy honlapról véletlenszerűen elindulva a legkülönfélébb, az eredeti oldal tematikájától teljesen elütő oldalakra is eljuthatunk.
A legnagyobb értékük ebben a rendszerben a specializált adatbázisoknak van. A cookies nevű kis programcsomagok, amelyeket a honlapok üzemeltetői helyeznek el gépünk merevlemezén, hogy felismerjenek bennünket, s gyorsabban töltsék le gépünkre oldalukat, arra is felhasználhatók (például a társulási programokban), hogy kövekeztethessenek internetes szokásainkra. A Google nevű internetes kereső telepítése során például választhatunk, hogy a cég nyilvántarthatja-e, milyen oldalakat látogatunk meg a világhálón. Ebből ugyanis a marketinges stratégiák kidolgozásához különféle statisztikák alakíthatók ki.
A vitafórumok, az ingyenes börzék és az árverési oldalak, mint például az eBay és a Yahoo! Auctions szolgáltatás, ebből a szempontból a marketingesek aranybányái, mert azokat az egy bizonyos téma iránt érdeklődő felhasználókat tömörítik, akik valamilyen problémájukra vagy szükségletük kielégítésére keresnek megoldást. Marketinges szempontból különösen értékesek az új felhasználók (newbies), mivel internetes járatlanságuk következtében az ajánlatok az újdonság erejével hatnak rájuk, s hajlamosak hirtelen elhatározásból vásárolni. Ezért a legtöbb komolyan vehető cég tiltja, hogy a vitafórumok részvevőinek üzleti hírleveleket (opt-in emaileket) és főleg előre nem kért e-mailes ajánlatokat (spam vagy bulk emaileket) küldjenek szét, valamint azt, hogy e-mail címeiket külső forrásból gyűjtsék be ilyetén felhasználásra.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969