2013. I-VI
 

Német szóra menő pataki diákok
Ugrai János

(A német nyelv a XVIII–XIX. századi központi tanügyi törekvésekben) (A Ratio Educationis) Az 1777. évi I. Ratio Educationis — elsősorban az állami, uralkodói irányítás elvének kimondásával, a tanügy világi alapokra helyezése és az országszerte folyó, addig széttöredezett oktatás egységbe foglalása révén — mérföldkőnek számít a hazai oktatásügy történetében. Az új, világosan tagolt, alulról felfelé építkező tanügyi rendszer nemcsak szervezetileg, hanem tartalmilag is sok újítást vezetett be. Különösen a reáltárgyak számát és óraszámát növelte, de rendelkezett a szabadidő helyes felhasználásáról, az egészség- és testnevelésről, sőt gimnazisták esetében a rendszeres újságolvasásról is.
A Ratio ugyanakkor meghagyta az iskolák túlzott latinságát, s a nemzeti nyelveket az alsóbb osztályokba szorította. A latin mellett azonban speciális előnyökben részesítette a németet is. Az előbbi nyelv fontosságát a hivatali élet gyakorlatával magyarázták a szerzők: mivel az összes hazai törvény, rendelet, országgyűlési és kormányzati határozat, jogi intézkedés, valamint a legtöbb könyv is latinul jelenik meg, ennek a „szinte teljesen anyanyelvvé” vált nyelvnek a tökéletes ismerete minden, legalább a kisgimnáziumot elérő tanuló számára elengedhetetlen. A szöveg kifejti azonban, hogy a latin mellett egyre nagyobb szükség van a legfontosabb új könyvek és gyakorlati útmutatások megértéséhez a megfelelő némettudásra is, s ezért azt is általánossá kell tenni. Ennek ellenére a latintanítás részletes taglalása mellett a németről a továbbiakban csak általános jelleggel szól a rendelkezés: a kisgimnáziumok és a gimnáziumok esetében a másodrendű, választható tananyagban, inkább csak kívánalomként, ám az anyanyelv előtt említik meg.
A Ratio azonban haladó szellemisége és előremutató intézkedései ellenére sem érvényesülhetett a XVIII. század végén. Ennek több oka volt. Egyrészt nem sikerült megfelelő anyagi alapot teremteni az iskolaügy nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Másrészt a társadalom fejlettségi színvonala nem garantálta az iskoláztatás iránti folyamatos és kielégítő mértékű igényt, így az érdeklődés hiánya miatt gyakran már néhány év múlva bezárni kényszerült egy-egy falusi kisiskola. Harmadrészt a protestánsoknak az egységesítéssel és az autonómiájukat veszélyeztető központosítással szembeni hatékony fellépése eredményezte azt, hogy a Ratio Educationis előírásainak végül is nem sikerült gyakorlati érvényt szerezni. Ez a sikertelenség a német nyelv tanítására is vonatkozott, így csak azokban az evangélikus, felvidéki és északnyugat-magyarországi iskolakollégiumokban maradt erős a német nyelvűség, ahol már a XVII. században nagy hagyományai alakultak ki. (Pozsonyban és Sopronban például már a XVIII. század első negyedében kiadtak német nyelvtant, sőt, németül magyar nyelvtant is.)


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969