2013. I-VI
 

Székely Jeruzsálem
Frideczky Frigyes

Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem (1613–1629) és választott magyar király (1620–1621) erős központi hatalom megteremtésére törekedett; merkantilista jellegű gazdaságpolitikájával fellendítette az ország ipari és kereskedelmi fejlődését. Az export és import mozgásán alapuló külkereskedelem érdekében nagyszámú spanyol származású (szefárd) zsidó kereskedőt hívatott be Törökországból Erdélybe. Segítségükkel hallatlanul eredményes bel- és külkereskedelmi felvirágzást teremtett. A zsidó kereskedőket Gyulafehérvárra telepítette, tizenegy pontos kiváltságlevelében garantálta teljes egyenjogúságukat. „Szabadon járhat-kelhet az ország tartományaiban, árut hozhat és vihet külországból (-ba), vallását szabadon gyakorolhatja rituális szokásuk szerint. Keresztény ruhában járhat, megszégyenítő jelvény nélkül.” A zsidó kereskedők széles körű európai (és ázsiai) kapcsolataik révén remek üzleteket bonyolítottak le. Magyar nyersanyagok (gabona, arany, ezüst, só stb.) exportálása mellett divatcikket, drága ékszert, kristályt, festményt, hangszert, szőnyeget hoztak be Konstantinápolyból, Velencéből, Bécsből és Krakkóból.
Bethlen Gábor, később I. Apafi Mihály és I. Rákóczi György fejedelem is remek üzleteket kötött a zsidók segítségével, akik több nyelven beszéltek, titkos leveleket hoztak és vittek, kitűnő külföldi kapcsolataik révén értékes politikai és katonai információkat szereztek, sőt Európa-szerte gazdag zsidók pártfogását eszközölték ki. Bethlen Gábor tizenhat éves uralkodásával lüktető gazdasági, kulturális és vallási életet teremtett Erdélyben. Gyulafehérvárt fontos kulturális központtá tette, s támogatta magyar diákok külföldi egyetemeken folytatott tanulmányait.
Az Erdélyben megtelepült zsidók nemcsak nívós árucikkeket, hanem a legjobb talmudi hagyományokat is átadhatták a szombatosoknak. A zsidó hit terjedését megelőzte (és elősegítette) a különféle vallásújítóknak a héber nyelv megismerésére irányuló törekvése, mivel Luther nyomán ők is az eredeti héber források alapján kívánták lefordítani a Bibliát. Elképzelhető, hogy a székely zsidók csoportjának létrejöttét is előmozdította a keresztény hebraisták tevékenysége, a héber nyelvű írásbeliség, a zsidó tudománynak és kultúrának az erdélyi magyar művelődésben való jelenléte. A Biblia magyarázatában a Hebraica veritas, az eredeti szöveg igazságát keresték. A héber nyelv ismerete elsőrendű fontosságú volt az új vallási tanok megismertetésében. Heltai Gáspár (1510–1574) többedmagával lefordította, az eredeti héber szöveg alapján, Mózes öt könyvét, s több részletben kis híján az egész héber Bibliát. Bibliai tárgyú énekek, művek láttak napvilágot. Heltai Gáspár kolozsvári nyomdája (1550) is nagy segítséget jelentett a művek kinyomásában, s héber betűk álltak a nyomdák rendelkezésére. Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) neves kolozsvári nyomdász két sorozat, magánhangzókkal is ellátott héber betűt készített a helybeli református kollégium részére. A fejedelmek, teológusok könyvtáraiban héber könyvek is helyet kaptak. Bethlen Gábor könyvtárából sem hiányoztak a Bibliával kapcsolatos tudományos jellegű könyvek. Igen vallásos ember volt, élete során állítólag huszonhatszor olvasta el elejétől végig a Bibliát.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969