2013. I-VI
 

A horvátországi magyar kisebbség oktatásügye — különös tekintettel a zágrábi szórványban élő magyarokra
Ćurković-Major Franciska

A mai Horvát Köztársaság területén a magyarság Dél-Baranyában és Kelet-Szlavóniában négy faluban (Kórógyon, Szentlászlón, Harasztiban és Rétfaluban) őshonos, az ország más részeire csak a XIX. században vagy a második világháború utáni jugoszláviai migráció során telepedett át, elsősorban a Vajdaságból. A Dél-Baranyában élők alkotják a tömbmagyarságot, Kórógy és Szentlászló a közelmúltig nyelvjárási szigetként maradt fenn, míg a szlavóniai, a nyugat-horvátországi és a tengerparti városokban élő magyarság szórványnak tekinthető.
Ha az utolsó száz évben vizsgáljuk a magyarság számának alakulását, azt láthatjuk, hogy az 1880-ból származó adatokhoz képest (a XIX. század végén és a XX. század elején a bevándorlások következtében a magyarok száma még ugrásszerűen, 150,08%-kal növekedett) az első világháború utáni években számuk hirtelen (37,45 %-kal) csökkent, majd — mint az azt követő tízévenkénti népszámlálási adatokból látható — állandó 10–20%-os csökkenést mutatott (az 1931 és 1941 közötti tíz évet kivéve, amikor a fogyás „csak” 7,35% volt). Kilóg a sorból az 1981. évi népszámlálási adat 28,32%-os csökkenéssel. Ez egyrészt az 1970-es években a nyugat-európai államokban kínálkozó munkavállalási lehetőség okozta kivándorlással, másrészt a jugoszláv identitás térhódításával magyarázható. Sokan ugyanis különféle okokból (például vegyes házasságból származó gyermekként) jugoszláv nemzetiségűnek vallották magukat. Figyelemre méltó az 1991. évi népszámlálásnak az az adata, amely szerint Horvátországban 19 684 fő vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Ha ezt a számot kivonjuk a magyar nemzetiségűek számából (23 355), akkor azt látjuk, hogy 3671 fő, vagyis a magyar nemzetiségűek 15,7%-a nem magyar anyanyelvűnek tartotta magát. Ha ez a nyelvváltás következménye, akkor e szám várhatóan növekedni fog.
Az 1991-ben kezdődő háború következményei mindmáig beláthatatlanok. A dél-baranyai tömbmagyarság és a kelet-szlavóniai magyar falvak nagy része 1995-ig szerb megszállás alatt volt, 1991 végéig csak Magyarországra tízezer horvátországi magyar menekült. Sokan Horvátország más vidékeire, mások nyugat-európai vagy tengerentúli országokba költöztek. Minél jobban feltalálták magukat az idegen környezetben, annál kevésbé várható, hogy hazatérnek. A már visszatértek helyzete sem rendeződött teljes mértékben.
A 2001. évi népszámlálás adatait még nem tették közzé. Az 1991. évi népszámlálással párhuzamos becslések, amelyek szerint a horvátországi magyarok száma negyvenöt-ötvenezerre tehető, az elmúlt tíz év eseményeit szem előtt tartva, ma már, sajnos, túlzásnak minősülhetnek.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969