2013. I-VI
 

A kereszténység története
Frideczky Frigyes

Az 1928-ban született, Oxfordban végzett angol történész, Paul Johnson rendkívül termékeny szerző. Tudományos tevékenységéről harminc kötet tanúskodik. A 2001 karácsonyára az Európa Könyvkiadónál megjelent A zsidók története és A kereszténység története több mint húszéves késéssel került a magyar olvasók kezébe. Az 1975-ben írt, már 1979-ben több nyelven is megjelent A kereszténység történetét Makovecz Benjamin fordította magyarra. A kiadó ajánlása szerint a szerző „nem tartozik a száraz, akadémikus szaktudósok közé, műve a nagyközönségnek szól; élvezetes stílusban, színes és megvilágító erejű anekdotákkal megtűzdelve mutatja be, hogyan bontakozik ki egy kis zsidó szektából, emelkedik fel és terjed el világszerte a hit és szeretet útján megváltást ígérő tan, amelyet Jézus, a vándor prédikátor hirdet”. E bevezetés eleve nem ígér tudományos tárgyilagosságot. A szerző előszavából kiderül, hogy nem feltétlenül a keresztény dogmatika határozza meg alapállását: „E kétezer esztendő alatt a kereszténység talán minden más intézményesült filozófiánál erőteljesebben formálta az emberiség sorsát, ma azonban már mutatkoznak jelei annak, hogy világuralmának ideje a végéhez közeledik. … Ha a kereszténységről ír valaki, képes-e tárgyához a szükséges elfogulatlansággal közelíteni? … A történelmi kutatás kritikus megközelítése és szkepticizmusa összeférhetetlen a keresztény hittel; számos történész és a legtöbb vallásszociológus egyet is ért vele. … Nyilvánvaló, hogy a helyzet nem egyszerű. A kereszténység alapvetően történelmi vallás. Állításaiban azokra a tényekre támaszkodik, amelyeket önmaga bizonyít. Ha e tényeket megcáfoljuk, semmi sem marad. … Vizsgálhatja-e egy keresztény a tényeket ugyanazzal az objektivitással, amelyet bármely más jelenség iránt tanúsítana? Elvárható-e tőle, hogy megássa saját hitének sírját, ha kutatásai során kiderül, hogy arrafelé vezet az út?” Másutt: „A kereszténységnek, amely a hitet az igazsággal tekinti azonosnak, azt kell tanítania, … hogy az igazsággal való mindennemű ellenkezés erkölcstelen. Egy hívő kereszténynek a tényektől semmi félnivalója nem lehet; egy keresztény történész, aki bármilyen okból és bárhol is, de meghúzza kutatásainak határait, egyben elismeri hitének határait is, s egyidejűleg megsérti az igazság folyamatos és mind teljesebb feltárására törekvő vallásának lényegét. Értelmezésem szerint tehát egy kereszténynek a legkevésbé sem szabad visszariadnia attól, hogy kutassa és kövesse az igazságot — ez voltaképpen kifejezett kötelessége is. Ami azt illeti, e tekintetben nagyobb szabadságot élvez, mint egy nem keresztény, akit eleve elköteleznek előítéletei. Én mindenesetre olyan hitelesen és dísztelenül igyekszem majd ismertetni a kereszténység történetének tényeit, amennyire csak tudom. A többi már az olvasó feladata” — fejezi be előszavát Paul Johnson.
A nyolc részből (és egy rövid epilógusból) álló, hétszáztíz oldalas könyv első nyolcvan oldala — A Jézus-szekta felemelkedése és hanyatlása címmel — a Kr. e. 50-től Kr. u. 250-ig tartó háromszáz év vajúdásával, vitáival és egyetértéseivel, tévútjaival és eredményeivel foglalkozik. A fejezet végén a szerző megállapítja: „E korszakban az egyház a puszta fennmaradásáért küzdött, e létharcon belül pedig rivális rendszerek és filozófiák vívták egymással számtalan csatájukat. Az első nagy tét szükségszerűen az volt, hogy a kereszténység nem kívánt megmaradni pusztán egy kultusznak a sok közül, s egyetemes vallási státust követelt magának. … A korai egyház szelleme jól tükröződik Pál doktrinális szigorúságot és feloldatlan ellentéteket érzékeltető leveleiben. Az egyház történetének nem voltak nyugodt, békés periódusai. Az első nemzedékek idején az a veszély fenyegette, hogy a judaizmus nyomtalanul magába nyeli, … majd egy évszázadon át az jelentett kockázatot, hogy a valóságtól elszakadt vallássá válik. … Az egyház azonban fennmaradt, s hatalmas területeken töretlen tempóban hatolt be a társadalom minden rétegébe, elkerülte vagy elnyelte a túlzó, szélsőséges tendenciákat, … simulékony magatartás kialakításával és világi jellegű belső struktúrák létrehozásával sikerült megőriznie egységét, s megvalósítania szándékait. Az ár… a szabadság valamelyes csorbulása volt, a nyereség a stabilitás és a kollektív erő. A III. század végére a kereszténység készen állt arra, hogy szembeforduljon az ókor leghatalmasabb államalakulatával, a Római Birodalommal — és meghátrálásra kényszerítse.”


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969