2013. I-VI
 

Romák Európában
Torgyik Judit

(Horvátország) A Horvátország területén élő roma népességről az első írásos dokumentumok 1362-ből, Dubrovnikból származnak, továbbá egy 1368-as keltezésű zágrábi írás szintén megemlékezik a romákról az országban. Az 1991. évi népszámláláskor 4,7 millió lakosa volt Horvátországnak, s ebből hatezer-hatszázkilencvenöt roma lakos. A roma civil szervezetek azonban jóval többre becsülik a számukat, eszerint napjainkban mintegy hatvan–nyolcvanezer roma ember él a Horvát Köztársaságban, leginkább a nagyvárosokban, Zágrábban, Bjelovarban (Belovár).
Míg a Horvát Köztársaságban az összlakosság körében a munkanélküliség több mint 20%, addig a romák körében 80–96,8%-ra tehető. Ez főként alacsony szintű iskolázottságuknak köszönhető, továbbá a munkába állást kellő hatékonysággal elősegítő programok hiányával magyarázható. Nem utolsó szempont az sem, hogy a diszkrimináció jelensége is leginkább a romákat éri az országban.
Oktatási helyzetüket tekintve Horvátországban a romák 38,52%-a analfabéta, 86,06%-a nem fejezte be az általános iskolát; több mint 51,97%-a még nem érte el az iskoláskort, s csak 3,49%-a ötvenöt év feletti állampolgár. Zágrábban körülbelül tizenkétezer roma él, akik közül csak igen kevés gyermek fejezte be a középiskolát, s csupán néhány felsőfokú tanulmányokat folytató diákról tudnak. Mindezek hátterében az iskolán belüli szegregáció, az előítéletes magatartás, a megfelelő hatékonyságú roma oktatási programok hiánya, a szűkös anyagi lehetőségek állnak. A helyi roma szervezetek számos projektet indítottak és működtetnek a gyermekek és a fiatalok segítése érdekében, ám mivel szűkös anyagi keretek között működnek, az eredmények is elmaradnak a kívánttól.
A horvátországi romák a roma nyelvet beszélik, de nincs hivatalos horvát–roma szótár, nyelvtan, nincsenek kialakult szokások a roma történelem és kultúra oktatására, az iskolában nincsenek roma tankönyvek, a történelemkönyvben pedig egyetlen fejezet sem ír a roma szokásokról, hagyományokról, történelemről. Horvátországban nincs roma rádió vagy rádióműsor. Két roma lapjuk van, a Romengro Cacipe és a Romano Arhakipe.
A romák lakáshelyzetének sajátossága, hogy házaik a legszegényebb környékeken helyezkednek el. A cigánytelepek legtöbbje jórészt komfort nélküli illegális lakások, ezek több mint 40%-ában nincs elektromos áram, 80%-ukban nincs ivóvíz. Iskola, kórház, tömegközlekedési lehetőség messze esik tőlük. Rendkívül egészségtelen és kevésbé biztonságos területeken építkeznek, így gyakori a különböző krónikus fertőző megbetegedések előfordulása. Az elmúlt tíz évben nem volt anyagi lehetőség szociális lakásépítési programra Horvátországban, a 2001-es horvátországi új lakásépítési programból a romák szintén kimaradtak.
Vallásukat tekintve a horvátországi romák többsége muszlim és katolikus, egy kisebb csoportjuk az ortodox vallást követi. A romáknak nincs parlamenti képviselőjük az országban, miként a kormánynak nincs roma tagja.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969