2013. I-VI
 

Az európai identitás gyökerei
Pelle János

A több mint egy évezrede az európai kultúrához kötődő Magyarország napjainkban rendkívül közel került ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor más kelet-közép-európai belépőkkel együtt az Európai Unió tagja lehet. Ezzel a jelképes, egyszersmind rendkívül fontos gyakorlati következményekkel járó aktussal az időközben lezajlott népszavazás szerint a magyarok többsége egyetért, hiszen kultúránk, történelmünk, gazdasági és társadalmi fejlettségünk elismerését, az „európai család”-ba való befogadásunkat látja benne. Részévé válunk annak az 1957-ben Közös Piac néven, gazdasági társulásként induló, majd fokozatosan politikai egységgé váló államszövetségnek, amely az első alkalommal fogja át földrészünk nagyobbik részét. Várható, hogy miután a tagjelölt országokban lezajlottak a népszavazások, s a tizenöt tagország törvényhozása is jóváhagyja a „tízek” felvételét, új alapító szerződés születik, s az Európai Unió megint nevet változtat.
Van-e az „Egyesült Európá”-nak közös történelme, kulturális hagyománya, s ha igen, hogyan írható körül? Másképpen megfogalmazva a kérdést: milyen ismérvek alapján tartjuk magunkat mi, magyarok európainak? A kérdés távolról sem olyan egyszerű, mint az első pillanatban gondolnánk, s hosszan tartó vitákat folytattak róla nemcsak történészek, hanem a filozófusok és irodalmárok is. Napjainkban az Európai Konventben, a kibővülő Európai Unió „alkotmányozó gyűlés”-ében, ahol hazánk képviselője is jelen van, folyamatosan vitatják a témát. Némelyek javasolják, hogy a konszenzussal elfogadandó „európai alkotmány” első cikkelyeiben legyen utalás Európa „vallási örökségé”-re, míg mások kompromisszumként azt vetik fel, hogy csak az alkotmány preambuluma foglalkozzon a kérdéssel. Magyarországnak nincs egységes álláspontja ez ügyben. A hazai baloldal képviselőjeként Brüsszelben jelen levő Vastagh Pál szocialista képviselő úgy véli, elegendő, ha az „európai alkotmány” emberjogi cikkelyei utalnak a vallásszabadságra, míg a Fideszt képviselő Szájer József támogatja az európai identitást megalapozó közös „vallási örökség” hangsúlyozását. A konvent képviselői azt is felvetették, hogy lehet-e, s ha igen, milyen mértékben lehet kizárólagosan európainak tartani a zsidó-keresztény kultúrkört, különös tekintettel arra, hogy földrészünkön immár több mint tízmillió muzulmán él, akik ezt az elvi megközelítést hátrányos megkülönböztetésként foghatják fel. Másként és egy kissé vulgárisan megfogalmazva: mennyiben tekinthetjük Európát „keresztény klub”-nak?
Írásomat szerény, néhány kurrens kézikönyvre hivatkozó hozzászólásnak, leginkább Huntington nagy visszhangot keltő munkájához írt széljegyzetnek tartom. Adalék az európai identitás széles körben vitatott témájához, amelyben az érintett problémák interdiszciplináris jellege, mélysége és kiterjedtsége, valamint a hozzájuk kapcsolódó, hevesen vitatott politikai ügyek neurotikus jellege miatt egyelőre senki, egyetlen nemzetközi testület vagy szaktekintély sem fogalmazhatja meg „a végső igazságot”. Célom nem az, hogy összesítsem és elemezzem azokat a konfliktusokat és feloldhatatlannak látszó ellentmondásokat, amelyek a nyugati és a vele közvetlenül érintkező kultúrák, mindenekelőtt az arab nyelvhez kötődő iszlám és a szláv nyelvekhez, főképp az oroszhoz kapcsolódó ortodox civilizáció között kialakultak, hanem a nyugati, közelebbről a nyugat-európai civilizáció kialakulásakor megjelenő egyedi sajátosságokra igyekszem felhívni a figyelmet. Nem lévén sem a kései ókor, sem a korai középkor kutatója, nem tanulmányoztam eredeti nyelven a forrásokat, s csak a korszakról írt monográfiák alapján hivatkozom rájuk. Remélem, ennek ellenére megvilágíthatok valamennyit abból a manapság már más kultúrákra, mindenekelőtt a japánra és a kínaira is kiterjedő dinamizmusból, amely szellemi csírák formájában jelent meg a „sötét középkor” századaiban, s Kr. u. 300-tól az első ezredfordulóig átalakította Nyugat-Európát.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969