2013. I-VI
 

Három nemzedéket érintő vallási vizsgálat Sülysápon
Keller Tamás

A személyesség irányában való elmozdulást azok körében, akik vallásukat aktívan gyakorolják, a saját megfigyeléseim mellett (a harmadik nemzedékben kevesebb az életúton belül vallást váltók száma, a vallási élet általában valamilyen mindennapi aktivitásban is megmutatkozik, személyes döntés szerepe, stb.) Oser, Gmünder és Fowler kategóriái alapján is vizsgálom. Észrevételem szerint ez a személyesebb típusú vallásosság adható tovább. A szekularizáció jelenségének hatására a korábban hagyományosan vallásos Sülysápon egyrészt egy személyes vallásos, másrészt egy bizonytalan vallásos életű, valamint egy egyáltalán nem vallásos réteg jelent meg. A bizonytalan vallási életűek — akiket írásomban személyes döntésen alapuló, nem aktívan vallásosaknak nevezek –– között is él a hagyományos vallásosság az értékek szintjén. Az értéken — Cseh-Szombathy László felosztása alapján — személyes indíttatást, a normán társadalmilag intézményesült rendet értek. A vallásosság fogalmának megváltozása miatt a vizsgált népesség felosztására a következő kategóriákat használom. Aktívan vallásosnak nevezem azokat, akik a meggyőződésük szerinti vallást rendszeresen gyakorolják, nem aktívan vallásosnak pedig azokat, akik vallásukat vagy nem gyakorolják, vagy nem rendszeresen gyakorolják, vagy csak azt állítják, hogy gyakorolják. Ezenkívül jelentőséget tulajdonítok annak is, hogy az illető személyes döntésből vagy hagyományból gyakorolja-e vallását. Személyes döntésen alapuló vallásgyakorlónak veszem, aki tagja valamilyen vallási közösségnek, s vallási életében meg tud nevezni valakit, akinek hitét, úgymond, köszönheti. Hagyományosan vallásosnak pedig azt nevezem, aki nem tudja megmondani, hogy mit jelent számára a vallás, ennek ellenére hitét rendszeresen gyakorolja. Ezeket a kategóriákat az interjúkban feltett kérdések alapján határoztam meg.
A tanulmánnyal az a célom, hogy bemutassam a generációk vallásosságfelfogásának megváltozását, megmutassam, hogy Sülysápon a hagyományos vallásosságfelfogáshoz képest mennyiben más a mostani vallásosság. A szekularizáció folyamatából kiindulva ki fogom mutatni, hogyan polarizálódott a hagyományos vallásosság. A háromgenerációs minta lehetőséget teremt arra, hogy értelmezzem a vallásátadás folyamatát. Így munkámban a sülysápi kutatás eredményeinek értelmezése kétfelé oszlik: egyrészt a szekularizáció hatását vizsgálom, másrészt a nemzedékek közti vallásátadást.
A kutatás során három nemzedéket kérdeztem végig, olyanokat, amelyeknél mind a három nemzedék képviselője helyi lakos. Összesen tizenkét családot kérdeztem meg, így harminchat emberrel készítettem interjút, ezenkívül a helyi plébánossal és a hitoktatóval, tehát összesen harmincnyolc emberrel. Törekedtem arra, hogy az egy családba tartozó három ember mindegyike leszármazás szerint rokonságban legyen egymással (nagyszülő, szülő, gyerek). Ha ez nem volt megoldható, akkor az illető házastársát kérdeztem, azt feltételezve, hogy a házastársak hasonlóan gondolkodnak a vallásosság területén és a gyermeknevelésben. Egy beszélgetés legalább húsz percig, legfeljebb másfél óráig tartott. A beszélgetéseket mindig ugyanazon kérdések köré csoportosítottam, amelyek a következők voltak: Mikor született? Milyen vallású? Mivel foglalkozik/foglalkozott? Nehéz-e/volt-e megélni? Hogyan emlékszik, gyerekkorában járt-e templomba, részesült-e vallásos nevelésben? Hogyan látta a szüleit/nagyszüleit mint vallásos embereket? Jár-e templomba? Szokott-e imádkozni? Hogyan szokott/szoktak imádkozni? Mit jelent önnek vallásosnak lenni? Mitől nevezi ön vallásosnak magát? Mit kap ön a hittől (templomtól, vallástól)? Mesélt-e gyerekeinek a saját hitéről? Hogyan próbálta a gyerekét vallásosságra nevelni? A gyerekeit vallásosan neveli/nevelné? Jár-e valamilyen vallási jellegű közösségbe a templomon/imaházon kívül? Meg tud-e nevezni olyan személyt/személyeket, aki(k)nek a hitét köszönheti? Ezekkel a kérdésekkel arra kerestem a választ, hogy mennyiben változott meg a generációk között a vallásosság felfogása, s hogyan adhatja át a vallást az egyik nemzedék a másiknak.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969