2013. I-VI
 

A filozófia tanítása
Fehér M. István

Diszciplináris tekintetben ezért a kutatók hajlanak arra, hogy a kutatásokat ne annyira a filozófiatörténet, mint inkább az irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet körébe sorolják. A két megállapítás közti összefüggést kézzelfoghatóbbá teszi, ha a konferenciahirdetmény bevezető állításának megpróbáljuk megfogalmazni egy hallgatólagos kiegészítését: a filozófia Magyarországon túlnyomórészt iskolai filozófia volt, azaz nem az iskola falain túlmutató dolog, például originális teljesítmények története. Iskolai filozófiát művelni és epigonnak vagy — mérsékeltebben fogalmazva — követőnek lenni innen szemlélve többé-kevésbé ugyanaz a dolog. S ez még akkor sem túl hízelgő, ha az eredeti filozófia hiányát, a követést, Erdélyi János szerint értjük: „Másoknak nem nyomaikba léptünk, hanem oldalukra, nem utánok mentünk, hanem velök.”
Az iskolai filozófia és az epigonság közötti összefüggés azonban nem kényszerítő erejű, ahogy a kettő egybeesése sem teljes, legföljebb részleges, hiszen a nagy filozófiai teljesítményeket felmutató nemzeteknél is tökéletesen értelmes dolog iskolai filozófiáról beszélni. (Különböző hangsúllyal találkozunk a németeknél például az „Universitätsphilosophie” vagy a „Katheder-Philosophie” kifejezéssel.) Ahogy tehát lehetséges a filozófia az iskolán kívül, úgy az iskola sem merül ki a filozófiában.
Az iskolai filozófia fogalma így első pillantásra is többfajta dolgot takar. Használható semlegesen, szociológiai értelemben, egyetemi szak vagy stúdium megjelölésére, amelynek kutatható a szervezeti struktúrája, a tanmenete, a története stb., de használható negatív értékfogalom gyanánt is. A helyzet tovább bonyolódik, ha hozzávesszük, hogy az iskolai filozófiának az egymagában is többféle módon érthető fogalma mellett létezik a filozófia „iskolai fogalma” is. Nem kisebb gondolkodó, mint Kant fejtett ki ebben az összefüggésben fontos gondolatokat, amikor megkülönböztette az „in sensu scholastico” értett filozófiát az „in sensu cosmopolitico” értett filozófiától. E megkülönböztetés mögött a(z iskolai) filozófiatanítás hallgatólagos feladatának, céljának, így maga az iskola küldetésének eltérő felfogása húzódik meg. Kant másik nevezetes, ezzel összefüggő gondolata, amelyhez utána többen is kapcsolódtak (a legnevesebb bizonyára Husserl volt), arra vonatkozik, vajon tanítható vagy tanulható-e egyáltalán a filozófia, s amikor a filozófiát tanítjuk, voltaképpen mit is tanítunk, azaz mi a filozófiatanítás célja. E kérdés azért nem közömbös, mert a cél számtalan fontos szempontból visszahat az iskolai praxis szervezeti formájára és az oktatott tanmenetre is.
Kant és a neokantianizmus a hazai (iskolai) filozófiára is nagy hatással volt, így e szempontból is indokolt bevonnunk az iskolai filozófia témájának tárgyalásába Kant e fogalmi megkülönböztetésének a diszkusszióját. Ha az iskolai filozófia iránt kritikával viseltetünk, elmondható, hogy az iskolai filozófia kritikája egy ponton az iskola kritikájába fordul át. Ha a hazánkban művelt iskolai filozófiáról beszélünk, akkor a hazai iskolarendszer és iskolaügy történetéről sem feledkezhetünk meg. A filozófiának az iskolai fogalommal szembeállított kanti világfogalma a filozófiailag élenjáró nemzeteknél ugyanis alapjában véve másfajta iskolák eszméjével, avagy az iskola másfajta eszméjével kapcsolódott össze, mint amilyeneket a hazai iskolaügy valaha is képes volt megteremteni — az a hazai iskolaügy, amelyben az iskola és az egyetem közti (a filozófia kanti világfogalmának szociológiai alapját vagy hátterét alkotó) megkülönböztetést sohasem vitték következetesen végig.
Ezen előrebocsátó megjegyzések után az imént jelzett két kérdéskört próbálom meg valamelyest részletesebben körüljárni. Először az iskolai filozófia fogalmának az értelmét próbálom egy nemrég e tárgyban megjelent monográfia segítségével közelebbről megvizsgálni. A második részben olyan nagy hatású gondolkodók — úgy is mondhatnám: nem pusztán iskolafilozófusok —, mint Kant és Husserl nyomán teszek kísérletet arra, hogy a filozófia iskolai fogalmát szembeállítsam világfogalmával. Végül igyekszem a filozófia tanításának és taníthatóságának kérdését összefüggésbe hozni — a fogalmi elemzést követően ismét a szociológiai elemzés síkjára térve — az iskolaügy helyzetét érintő kérdésekkel.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969