2013. I-VI
 

Pannon Enciklopédia — magyar ipar- és technikatörténet
Frideczky Frigyes

„A Pannon Enciklopédia-sorozat hetedik kötete a magyarság, pontosabban az egykori Magyar Királyság területén élő népek, népcsoportok ipari és technikai kultúrájáról ad számot. Ismerteti a népvándorlás egyik utolsó hullámával együtt mozgó, földművelő-nagyállat-tenyésztő magyarság technikai ismereteit, de összefoglalja a magyar honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élő számtalan nép és néptöredék ipari-technikai hagyományát is.” Részletesen bemutatja a kézművesiparok középkori történetét. A szakosodó szakmák technikai fogásainak feltárása mellett bemutatja, hogy kik voltak hazai művelőik, „mikor és milyen céhekbe tömörültek, s azok hogyan szabályozták életüket”. Mindamellett, hogy a kiadvány elsősorban a magyarországi kézműipar történetét kívánja a maga teljességében elénk tárni, a honi és az elszakított területek, például az erdélyi népi háziipar fejlődéséről és napjainkig tartó továbbéléséről is képet ad.
A manufakturális ipar kialakulásának részletes feltárását követően a kötet érzékeltetni kívánja a hazai modern gyáripar megszületésének és izmosodásának sajátos folyamatát, a századfordulónak, azaz a XIX. század utolsó évtizedeinek és a XX. század első felének körülményei és lehetőségei alapján. „A kötet szerzői és szerkesztői nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy méltóképpen bemutassák a magyar technikatörténet azon kiválóságait, akik — korukat megelőzve, illetve a gyakorta kedvezőtlen hazai viszonyoknak fittyet hányva — világszínvonalú eredmények elérésére voltak képesek.”
A könyv főszerkesztője, Fehér Katalin előszavában hangsúlyozza, hogy „a technikai műveltség az általános műveltség szerves részévé válik” napjainkban. Nekünk, magyaroknak pedig feltétlenül ismernünk kell Neumann János nevét a számítógép, Puskás Tivadarét a telefon, valamint Goldmark Károlyét a színes televízió és a mikrobarázdás lemez kapcsán. A főszerkesztő megemlíti még Misztótfalusi Kis Miklós nyomdatechnikai tevékenységét is. Emellett hozzátehetnénk Kármán Tódor kutatómérnököt, a helikopter, a rakétatechnika, az űrhajózás és általában a repüléstan tudományának megalapozóját; Lánczos Kornél fizikust, matematikust, Einstein munkatársát, az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika továbbfejlesztőjét; Békésy György Nobel-díjas fizikust, élettankutatót; Gábor Dénes Nobel-díjas villamosmérnököt, az optikai holográfia, a lézertechnika és az alkalmazott elektrofizika tudós professzorát; Halmos Pál matematikust, a funkcionálanalízis, a halmazelmélet és az ítéletlogika kutatóját; Hevesy György Nobel-díjas kémikust, az izotópos nyomjelzés alkalmazóját; Kemény János György matematikust, ugyancsak Einstein munkatársát, a számítógéptechnika és a BASIC programozási nyelv egyik megalkotóját; Polányi Mihály kémikust, tudományfilozófust; Polányi Károly Nobel-díjas kémikust; Pólya György matematikust, a számelmélet, a függvénytan és a valószínűség-számítás kutatóját; Szent-Györgyi Albert orvosi-fiziológiai Nobel-díjas biokémikust, az aszkorbinsav (a C-vitamin) azonosítóját; Szilárd Leó fizikust, az uránhasadás felfedezőjét, atomreaktor-építőt, az atombomba kigondolóját, aki az atomenergia békés célú felhasználásáért küzdött; Teller Ede fizikust, az atombomba és az amerikai hidrogénbomba kifejlesztőjét; Wigner Jenő Nobel-díjas fizikust, az atomreaktorok építőjét és fejlesztőjét; s akkor még nem beszéltünk Asbóth Oszkár mérnökről, légcsavarszerkesztőről, helikopterépítőről és Bay Zoltán fizikusról, az elektroncsőgyártás atyjáról, aki saját kifejlesztésű radarjával jelzéseket küldött a Holdra, s fogta a visszajelzést is. Íme, nemcsak világhírű magyar karmesterek és világutazó, földrészfelfedező magyarok írták be nevüket a tudomány és a művészet óriásai közé.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969