2013. I-VI
 

Joguralom? Jogmánia?
Varga Csaba

Mint ismeretes, az európai kontinentális kultúrákban geometrikusan, tehát logikailag a teljesség igényével megszervezett fogalmi rendszer mintájára fogták fel a szabályozást, ezért itt elvont dedukciók uralják a terepet. Ezzel szemben az angolok megőrizték érzékenységüket az esetek konkrét egyedi adottságainak kizárólag bírói mérlegelhetősége iránt, s ez legfeljebb azt teszi számukra lehetővé, hogy egy hasonló régebbi esetben alkalmazott bírói megoldást analogikusan kövessenek. Az amerikai jog az angolból indult önálló fejlődésnek, hamarosan azonban egyre vegyesebben elkülönülő jegyeket kezdett mutatni. Ma már nem csekély mértékben kodifikált, s erőteljesen a törvényhozásra alapoz. Az angoloknál a megkülönböztetésnek az esetek közti analógia megállapítására vagy kizárására használt szigorú hagyományú módszerét ugyanakkor az amerikaiak nemcsak eleve szabadabban kezelték, hanem az elmúlt évtizedekben a szabálykövetés szigorúsága tekintetében jóval kötetlenebb jogelvi érveléssel is kiegészítették. Az amerikai jognak saját magáról formált képe ezért eleve ellentmondásos. Az angolokkal szemben ők valóban hiszik, hogy a jog abban a formájában, ahogyan megismerhető, elvileg mindannyiunk számára biztos eligazítást nyújthat. Ezért szabályozásaikkal változatlan erővel beleavatkoznak az életviszonyokba, sőt, ma már a civil szféra eddig jogmentesként óvott, féltett területeibe is. Ugyanakkor a joguralom nevében — azért, hogy támogassák az egyéni és csoportos jogmegvalósítást — folyvást növelik az eljárási lehetőségek fajtáit és játékterét. Ez pedig természetszerű következményként vonja maga után azt, hogy a jog végső szava az elérhető utolsó eljárás befejeztével legfeljebb nagy sokára nyilatkozhat meg — gyakorlatilag olykor egyáltalán nem, hiszen a jog nevében bátorított, fáradhatatlanul folytatható és újrakezdhető küzdelem a jogerő biztonságának elnyerését végső soron lehetetlenné teszi.
Korunkat világszerte jogátvételek jellemzik. Latin-Amerikával, Ázsiával, sőt Afrikával is közösen régiónk azért részes benne, mert a pártállamiság és a központi tervgazdaság fél évszázada után végre nekünk is újra el kellett sajátítanunk a többpártrendszeren nyugvó parlamentáris demokrácia és a szabadpiaci versenyre épített gazdálkodás jogi kereteit. Nyugat-Európával közösen pedig azért vagyunk részesek, mert az Európai Unió jogegységesítésének perspektívájában nemcsak most, tagságunk előkészítésének időszakában szorulunk napi több tízezer oldalnyi, merőben technikai jellegű szabályzatok lefordíttatására és átvételére, hanem majd mint tagállamnak is folyamatosan belső jogunkhoz kell adaptálnunk az unió szüntelenül alakuló és bővülő jogát. Mindennapjaikban, szellemiségükben és gyakorlatukban egyaránt ismernünk kellene tehát a mintaadóként szolgáló jogokat Brüsszeltől Washingtonig, hiszen — mindannyian specialisták lévén — inkább az egyes fákat, semmint az egész erdőt látjuk bennük. Ami az Európa-jogot illeti, napról napra alakul, miközben idővel mi magunk is egyre inkább alakítóivá válunk. Ami viszont azt a rendkívül összetett állami és szövetségi (intézmények tömegével, szabályzatok és gyakorlatok miriádjával, igencsak drágán képzett, eljárási trükkjeikért, leleményes érvelésükért mégis meglehetősen nagy költséggel foglalkoztatott és gyakorlatilag megkerülhetetlen specialisták ármádiájával épített) képződményt illeti, amelyet röviden amerikai jognak nevezünk, nos, ez mindannyiunk számára érzékelhető dimenziókban, életszerű egészként aligha tárja fel magát akár odalátogató, akár könyvekben búvárkodó társaink előtt. Persze, ebben semmi rendkívüli sincs, hiszen a szakmunkák szükségképpen a technikai részletekben mélyednek el, a látogató szemét viszont kizárólag a kritikus, az önirónia adományával is megáldott reflexió nyithatná fel, amellyel magába zárt tömegszocializációjának köszönhetően a második világháború után világhatalomként fellépő amerikai társadalom történetesen a legkevésbé sem büszkélkedhet.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969