2013. I-VI
 

Új felismerések az ikerkutatásban

Korinna másként emlékezik a gyermekkorára. Mivel az apja szerint hiányzott belőle az „ésszerű megfontolás”, szülei megpróbálták leszállítani az ábrándok világából, s kitanultattak vele egy rendes szakmát. A lány azonban titkon színésznőnek készült. Éveken át kitartóan küzdött az érvényesülésért kisebb szerepeket elnyerve, majd később énekesnő és karmester lett belőle. Jelenleg zenész férjével él együtt egy kottákkal telezsúfolt régi lakásban, s váltig állítja, hogy a véletleneknek nem volt szerepük az életében. Inge viszont nagyon is hisz a sorsban, s azt vallja, hogy a véletlen esélyt nyújt valami újra.
A müncheni Max-Planck Pszichológiai Kutatóintézet munkatársai régóta vizsgálják százkilencven ikerpár tulajdonságait, s mindegyiknél észleltek hasonlóképpen ellentétes felfogásokat. Nem véletlenül, hiszen a kutatási program irányítója, Ulrich Geppert szerint „a jellemben mutatkozó különbségeket legalább 40–50%-ban a környezet alakítja ki”. Annak ellenére, hogy az egypetéjű ikerpárok tagjai rendszerint igen hasonlók, s ezt régebben a gének döntő befolyásának tulajdonították. A müncheni kutatók szerint viszont nem dönthető el egyértelműen, hogy a gének vagy a környezeti tényezők befolyása-e a nagyobb. Amíg a nyelvi készség és az önfegyelemre való képesség nagyrészt öröklődik, addig más tulajdonságok inkább a társadalmi környezettől függenek, s ahhoz hozzátartozik az ikerpár másik tagja is. Geppert szerint „sokszor az ikerpár egyik tagja válik felelőssé a külső kapcsolatokért, a másik pedig a kettejük közötti kapcsolatért”, így azután az ikrek egyike domináns partnerré fejlődik, míg a másik alárendeli magát neki. Az ikerpár — többnyire elsőszülött — domináns tagja képviseli kettejük érdekeit a szülőkkel, a barátokkal és a tanárokkal szemben, a másik viszont a kettejük közötti kapcsolat ápolásával foglalkozik. E munkamegosztásból fakadóan igen különböző irányba fejlődhet az ikerpár két tagjának jelleme. Egyiküknél igen erős hajlam alakulhat ki például a kötődésre, s azt óhajtja, hogy az emberek szeressék, míg az ikerpár másik tagja hatalomra és befolyásra tör, s teljesítményorientálttá válik. A müncheni pszichológusok szerint az efféle társas tulajdonságok aligha minősíthetők genetikailag meghatározottnak.
Az egypetéjű ikrek ugyanakkor igen nagy hasonlóságot mutatnak a tanulási képességük és az intelligenciájuk tekintetében, amit az is bizonyít, hogy szinte azonos eredményeket érnek el a különböző tesztekben. A kétpetéjű ikrek ellenben épp annyira elütő eredményeket produkálnak, mint a nem ikerként született testvérek.
A müncheni kutatók azt is megvizsgálták, hogy mitől függ az ember öntudatos volta. Kiderült, hogy „túlnyomórészt öröklötten meghatározott a saját kompetenciát illető meggyőződés. Az ember azt feltételezné, hogy önmagunk megítélését nagyban befolyásolja, hogy milyen visszajelentések érkeznek embertársainktól, de meglepő módon mégsem így áll a helyzet” — mondta Geppert.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969