2013. I-VI
 

Kiből válik lángész?

Az életrajzokból kitetszik, hogy Mozart, Paganini vagy Gauss egyaránt rendkívüli készségeket mutatott fel kisgyermekkorában, még mielőtt bármiféle formális oktatásban részesült volna. Ericsson szerint az efféle történetek többsége legendának tekinthető, ezért inkább a ma élő zsenik tanulmányozására törekszik, akiknek a rendkívüli képességei nem a velük született tehetségnek köszönhető. Azzal magyarázza rendkívüli teljesítményüket, hogy valamennyiüknek hatalmas emlékezőképességük van meghatározott témákra vonatkozó információka illetően. A pszichológusok felismerték (az agykutatók pedig megerősítették), hogy különbség van a rövid távú „munkamemória” és a hosszabb távra szóló tartós memória között. Ericsson szerint a kiemelkedő tehetségek óriási teljesítményt hoznak ki a munkamemóriájukból a tartós memóriájukban tárolt információk alapján. Ezt „hosszabb távú munkamemóriá”-nak nevezte el, amely lényeges összetevője a kiemelkedő teljesítménynek a sakktól a gépelésen át a golfozásig.
Az idegtudományok néhány művelője megfigyelte a hosszabb távú munkamemóriát működés közben. A franciaországi Caen egyetemén tevékenykedő Nathalie Tzourio-Mazoyer munkatársaival együtt egy matematikai zseni agyának aktivitását mérte meg, miközben elképesztő matematikai trükköket kivitelezett. A kísérletek alanya, Rödiger Gamm másodpercek alatt képes kiszámítani egy tíz számjegyű szám ötödik gyökét, s ugyanilyen gyorsan emel két számjegyű számot a kilencedik hatványára. Ha felkérik, hogy egy egész számot osszon el egy másik egész számmal, akkor habozás nélkül megmondja az eredményt hatvan tizedes jegyig. Tzourio-Mazoyer a Nature Neuroscience című folyóiratban közölte azokat a kutatási eredményeit, amelyek azt sugallják, hogy miként jön létre az agyban ilyen teljesítmény.
A kutatócsoport pozitronemissziós tomográfiával megállapította, hogy matematikai trükkjei közben Gamm agyának nagyobb hányada működött, mint a kontrollként vizsgált személyeké. Míg az utóbbiak agyában tizenkét helyen mutatkozott aktivitás, Gamm agyában tizenhét helyen. Az öt többletaktivitású agyterület közül három kapcsolatban van a hosszabb távú memóriával. Minden jel arra vall, hogy Gamm felhasználja hosszabb távú memóriáját a számítások elvégzéséhez szükséges köztes műveleti eredmények tárolására, például az osztás valamennyi osztandójának és maradékának észben tartására. Ennek a külön memóriahelynek a kihasználása azt jelenti, hogy képes elkerülni a fejszámolás örökös buktatóját, a fonál elveszítését. Gamm agya más tekintetben nem különösebben szokatlan. Olyan készségek (például a hallottak felidézésének) próbára tételekor nem tett kivételes alkalmasságról tanúbizonyságot, amelyek kívül esnek a saját szakterületén. Ráadásul Gamm, aki jelenleg huszonhat éves, kisgyermekkorában még nem rendelkezett különleges számolási képességekkel. Ezeket napi négy órányi emlékezetfejlesztő gyakorlással érte el, s különleges tehetsége akkor mutatkozott meg, amikor elmúlt húszéves.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969