2013. I-VI
 

Nevelésügy az aztékok körében
Kéri Katalin

Az aztékok a mai Utah állam területéről, a Nagy-sóstó vidékéről vándoroltak délre. Lassú vonulásuk során először a mai Új-Mexikó területén telepedtek le, majd újabb kirajzásaik során elérték Mexikó fennsíkjait. Amikor az azték civilizáció virágzásnak és fejlődésnek indult, Közép-Amerika más indián kultúrái (például a maja vagy a tolték civilizáció) már hanyatlottak. Emiatt az azték hódítások az 1100-as évektől kezdve kibontakoztak, s egyre nagyszabásúbbak lettek. Az aztékok az 1300-as években a Texcoco-tó vizén létrehoztak egy körülbelül tíz négyzetkilométernyi területet, s megalapították Tenochtitlan városát, amely 1521-ig — amikor Cortés elpusztította — a virágzó azték birodalom központja volt.
Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő azték fennhatóságú terület nagyfokú virágzást élt meg; templomokat és közutakat építettek, vízvezetékeket hoztak létre, gazdag városállamokban éltek a magukat „mexika”, „tenocska”, „aztéka” és egyéb nevekkel illető, nahuatl nyelvet beszélő emberek. Több millió adófizető lakott az aztékok hatalma alatt levő területeken. Mindennapjaikat áthatotta az állandó katonai készenlét és harc, még a gyermekek születését is csatának fogták fel. Hatalmuk fenntartásán kívül vallásos okai is voltak hadjárataiknak. Istenségük, Hiutzilopochtli erejét állandóan pótolni kellett, s véleményük szerint ennek „legbiztosabb módja az emberi vér volt, amelyről mint »a legdrágább víz«-ről beszéltek”. Emiatt az aztékok mérhetetlenül sok foglyot ejtettek, s tízezerszám áldozták fel őket templomaik oltárain.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969