2013. I-VI
 

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi Bolyai-díjának megalapítása és százéves kálváriája
Ács Tibor

A tudománytörténet e jelentős eseményéről, a Bolyai-díj megalapításának körülményeiről szerencsére az MTA könyvtárának kézirattárában megtalálhatók azok a korabeli iratok, amelyekkel bemutatható létesítésének hű históriája. A forrásokból kitűnik, hogy jeles tudósaink mit tettek a nemzetközi matematikai Bolyai-díj létrehozásáért, s a Magyar Tudományos Akadémián milyen fórumok döntöttek a díj megalapításáról és szabályairól. Az MTA III. (matematikai és természettudományi) osztályának 1900 és 1902 közötti jegyzőkönyveiből kiderül, hogy több ülésen foglalkoztak Bolyai János tudományos munkásságával és hátrahagyott írásaival. Nem kis hatással volt a Bolyai-díj létesítésének gondolatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901. február 28-ai átirata, amelyhez mellékelték Eötvös Loránd bárónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a Nobel-díjra vonatkozó alapítvány szabályzatát. Az átirat kiemelte: „Évenként mindössze öt, egyenként kétszázezer frankot kitevő jutalomösszeget oszt ki a nevezett alapítványnak Stockholmban székelő kezelősége — nemzetiségi tekintetek nélkül — oly pályázók között, kik a szabályzatban körülírt feltételeknek megfelelő, nevezetesen a fizika, chemia, physiologia és orvosi tudomány, az irodalom, valamint emberbaráti téren kiváló munkásságot tanúsították. A Nobel-díjnak első kiosztása folyó évi deczember hó 10-én lesz.”
A miniszter a továbbiakban felkérte az elnököt, hogy fejtse ki álláspontját, arról „melyek volnának Magyarországon azon tudományos hatóságok, illetve tudományos intézetek, melyek hivatva volnának arra, hogy a Nobel-díjért folyamodóknak informátiót adjanak a pályázat módozatairól. Legalkalmasabbnak tartanám a magam részéről elsősorban Nagyméltóságodat és azonkívül a három egyetemünket”.
A Nobel-alapítvány ügyében írt miniszteri átiratot véleményezésre kiadták a III. osztálynak, s március 18-ai zárt ülésén a testület egyetértett vele. Állásfoglalása szerint „a Nobel-díjért folyamodóknak esetleg adandó informátiók adására legalkalmasabbnak tartja az Akadémia elnökségét és a három egyetemet”. Véleményét az osztály már másnap eljutatta a főtitkárnak, s ennek alapján Szily Kálmán 1901. március 20-án elküldte Wlassics Gyula miniszternek az Akadémia ama hivatalos állásfoglalását, hogy egyetértenek az átiratban foglaltakkal: „Szerencsém van Nagyméltóságodat értesíteni, hogy a M. Tud. Akadémia III. osztálya f. hó 18-án tartott zárt ülésében ezen véleményt magáévá tette.”
Ez az esemény is lökést adott a hazai mértékadó tudományos köröknek ahhoz, hogy Bolyai János születési centenáriumának méltó megünneplését az elgondolások után tettekkel váltsák valóra. A Bolyai-díj létrehozásának kezdeményezésére az első adatot a III. osztály ama 1901. december 16-ai zárt ülésének jegyzőkönyvében találjuk, amelyen Than Károly elnökletével huszonhat akadémikus vett részt. „A Bolyai János születése századik évfordulója megünneplése tárgyában kiküldött bizottság jelentése fölolvastatván, az osztály a jelentést teljességében elfogadja.” Ennek értelmében tudomásul vették, hogy a Bolyai művének kiadásával megbízott Réthy Mór rendes tag, valamint Kürschák József és Tőtössy Béla levelező tagok nyilatkozata szerint a következő évre elkészül munkájával, s az Akadémia az emlékünnepségen nemcsak képviselteti magát, hanem külön ünnepi kiadvánnyal, az Appendix és a Tentamen díszes megjelentetésével is részt vesz rajta. Ám ami még fontosabb volt: „Ezen saját hatáskörben foganatosítandó határozatok mellett végre még a két Bolyai emlékére alapítandó Bolyai-jutalom tárgyában indítványt tesz. Ezen indítványt felolvastatván, a III. osztály ezt elfogadás végett az összes ülés elé terjeszti.”
A III. osztály kezdeményezésének a szövege fennmaradt a tudománytörténet és az utókor számára.
„Indítvány Bolyai János születésének századik évfordulójának megünneplésére vonatkozólag.
1802. december 15. született Kolozsvárt az a nagy mathematikus, ki már élte 21. évében büszke öntudattal, de túlzás nélkül, e szavakkal értesíthette apját az absolut geometriának föltalálásáról: »semmiből egy ujj más világot teremtettem«, és kinek Appendixe nemcsak hazai irodalmunk büszkesége, hanem Európa és Amerika tudósai által egyaránt a legclassicusabb mathematikai művek közé soroztatik, és bámulói közül többet, egyet az óczeánon át, vonzott ide szerzőjének, Bolyai Jánosnak sírjának fölkeresésére és életrajzi adatok gyűjtésére.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969