2013. I-VI
 

Egy művészeti iskola hetedfél évtizede I.
Mezei Ottó

Tapasztalatai alapján Keleti arra a következtetésre jutott, hogy számunkra, akiket nem kötelez a múlt, az egységes művészetoktatási rendszer a célravezető. Szempontja tisztán gyakorlati volt. „Most Európa-szerte hangoztatják — írta a francia rajzoktatásról —, hogy a művészet és az ipar arisztokratikus válaszfalait le kell rontani, s mindkettőt egymás támogatására ismét szorosabb érintkezésbe hozni, mert hisz ez így volt a művészet legnagyobb virágzása idején is, s a különválás idézte elő a hanyatlást.” Amikor beszámolója végén a teendők között egy „művészetre előkészítő iskola” megalapítását javasolja, a terv ismertetését az alábbi megjegyzéssel egészíti ki: „Az egész intézet vezéreszméje és célja abban tetőznék, hogy akár a művészeti, akár valamely magasabb iparos vagy más műszaki pályára célszerű előkészületet nyújtson, de magát a művészetet mint taníthatatlan valamit kirekessze programjából.”
Magyarországon az 1867-es kiegyezést követő időszak számos művelődési intézmény kialakítását vagy átszervezését tette szükségessé. Így vált időszerűvé, több félbemaradt kísérlet után, egy szervezett keretek között működő művészeti iskola megalapítása. A hazafias felbuzdulás és a „kormányzati idealizmus” éppúgy szerepet játszott benne, mint a kialakultabb nyugati minták követése. Útja során Keleti Gusztáv egy teljesen kiérlelt művészetoktatási rendszert talált, amely erényeit és hiányosságait egyaránt felfedte előtte. Az akadémia megmerevedett típusával nem rokonszenvezett, hiszen az már a század eleje óta Európa-szerte élénk kritika tárgya volt. Keleti jól ismerte Gottfried Semper álláspontját, amelyet „Németország legjelesebb művészeinek egyike” a Wissenschaft, Industrie und Kunst című kötetében (1852) fogalmazott meg. Semper az ötvenes években, amikor emigránsként Londonban élt, a South Konsington Museum mellett működő iparművészeti iskolában a műhelyoktatás megszervezésével az új szellemű művészetoktatás elindítója lett. A bécsi Museum für Kunst und Industrie, a kontinensen az első ilyen jellegű intézményként, 1864-ben nyitotta meg kapuit, s néhány évvel később a South Kensington példájára iparművészeti iskolával egészült ki. Semper egyik kéziratát (Ideales Museum für Metallotechnik), amelyben az egészséges ízlés gyakorlati kialakításának feltételeit határozta meg, 1867-es keltezéssel az újonnan létesült múzeumnak ajánlotta. Nem csoda, hogy az intézmény a Monarchiában és Európában másutt is a hasonló alapítások mintaképe lett. Valóban, Keleti 1880 elején Abt Camill minisztériumi osztálytanácsossal Ausztriában járt az ottani iparművészeti oktatás tanulmányozása céljából. Ez az út volt az első közvetlen lépés az iparművészeti iskola megalapítása felé.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969