2013. I-VI
 

Erős társadalmi tőke, sikeres nemzet
Csath Magdolna

A közgazdászok által használt fogalomnak, az emberi tőkének az építéséhez racionális beruházási döntésekre van szükség. Az emberi tőke a jobb és több tudással gazdagodik. Ehhez pedig tanulásra van szükség. A tudásszint növeléséről dönthet az egyén, amikor iskolába megy, s a kormány is, amikor kiemelt célnak tekinti az oktatás, képzés, továbbképzés és a kutatás-fejlesztés támogatását.
A társadalmi tőke azonban nem növelhető, erősíthető pénzbefektetéssel — állítja Fukuyama. A társadalmi tőke erősítéséhez ugyanis „erős közösségi normák, becsületesség, lojalitás és megbízhatóság szükséges. De nem elég, ha ezekkel a tulajdonságokkal az egyes egyének rendelkeznek. Általánossá kell válniuk az egyes csoportokban is”. A társadalmi tőke és a humán tőke között azonban mégiscsak van kapcsolat. Sőt, erősségük és minőségük együttesen nagyban befolyásolja a nemzet sikerességét és versenyképességét.
A társadalmi tőke a társadalom által építhető gazdaságra is hatással van. Ha ugyanis azok az emberek, akiknek együtt kell működniük, bíznak egymásban, s a kölcsönösen elfogadott és betartott etikai normák szerint tevékenykednek, akkor a gazdasági élet működtetése olcsóbb, a társadalom egésze pedig kreatívabb és innovatívabb lesz.
Fukuyama szerint tehát a társadalmi tőke elsősorban a bizalomhoz kapcsolható. Ereje pedig, bár közvetlenül nem függ az emberi tőke erejétől, mégis vele együtt nemzeti sikerfeltétel.
Ezt a gondolatot már sokan továbbfejlesztették, s még többen bizonyították, hogy csak erős társadalmi tőkéjű nemzetek lehetnek tartósan sikeresek.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969