2013. I-VI
 

Horvát egyetemisták a magyarokról
Kovács Lea - Réber László

Körülbelül két évvel ezelőtt végzett felmérést Jadranka Damjanov zágrábi egyetemi tanár és művészettörténész a horvát középiskolások körében arról, hogy milyennek látják a magyarokat, s mit tudnak a magyar kultúráról. Tanulságos következtetéseit egy pécsi kiadványban tette közzé (Identitás, kultúra, kisebbség. Pécs, 2001). A felmérés szerint a negyedik osztályos horvát középiskolások 26%-a tartotta rokonszenvesnek a magyarokat, 18%-a pedig ellenszenvesnek. A megkérdezettek többsége negatív véleményt formált a közös magyar–horvát múltról.
A mi felmérésünk az idei esztendő történelmi jubileumának alkalmából készült. Tudomásunk szerint ugyanis kevés hasonló példát találni Európa történelmében arra, hogy két ország ilyen hosszú ideig élt szoros államjogi kapcsolatban. Az összefonódás éppen kilencszáz évvel ezelőtt kezdődött, amikor horvát királlyá koronázták Könyves Kálmánt az Adria melletti Biograd na moru (régi magyar nevén: Tengerfehérvár) városában.
A felvételt a Zágrábi Tudományegyetem harmadéves magyar szakos hallgatói készítették, a kérdések összeállításában vendégtanárunk, Kiss Gy. Csaba vett részt.
A húsz kérdést a következő kategóriákra bonthatjuk: 1. a két ország közös történelmi múltjáról szóló kérdések, 2. földrajzi és művelődéstörténeti kérdések, 3. gasztronómia, 4. magyar nemzeti karakterjegyek, 5. vélekedés Magyarországról mint szomszédról, valamint személyes ismeretek és kapcsolatok.
A kérdőívet összesen száztizenkét egyetemi hallgató töltötte ki, negyvenhárom férfi (38,4%) és hatvankilenc nő (61,6%).
A válaszadók megoszlása egyetemi karok és tudományágak szerint a következőképp alakult: hetvenegy megkérdezett (63,4%) a bölcsészkar hallgatója, közülük heten humán szakosok (pszichológia, pedagógia, antropológia), huszonegyen valamelyik társadalomtudományi szakra íratkoztak be (történelem, filozófia, szociológia), húszan hallgatnak valamilyen világnyelvet (angol, német, olasz, spanyol, francia), huszonhárman pedig a szláv nyelvek valamelyikével, egy keleti nyelvvel vagy általános nyelvészettel foglalkoznak. Tizenhét megkérdezett (15,2%) egyéb társadalomtudományi karok valamelyikének a hallgatója. Közülük heten hallgatnak jogot, négyen közgazdaságtant, hatan pedig a politikai tudományok karán tanulnak újságíró szakosként. Ugyancsak tizenheten (15,2%) járnak műszaki tudományi karra, heten (6,2%) pedig természettudományosok.
A kérdőíveket a Zágrábi Tudományegyetem tizenhat karának hallgatói töltötték ki.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a kérdésekre kapott válaszok összefüggésben vannak-e a megkérdezett állandó lakhelyével. Ezért Horvátországot területileg három nagy egységre osztottuk: Zágráb és közvetlen környéke, a Magyarországhoz közeli megyék (Észak- és Kelet-Horvátország), valamint a fővárostól délre eső vidékek. A megkérdezettek közül hetvenegyen zágrábi lakosok (63,4%), huszonhat hallgatónak (23,2%) az állandó lakhelye Horvátország északi vagy keleti részén van, tizenötnek pedig (13,4%) Zágrábtól délre.
I. A két ország közös történelmi múltjával kapcsolatos kérdések a következők voltak.
1. Hány évig tartott Horvátország és Magyarország uniója?
2. Melyik magyar király alapította a zágrábi püspökséget?
3. Ki volt az első közös uralkodó?
4. Melyik évben volt a horvát–magyar kiegyezés?
5. Mi a „pacta conventa” (a hagyomány szerint a horvát királyválasztó nemzetségek és Könyves Kálmán egyezsége, amelynek az 1102. évi koronázás lett a következménye), s mikor került rá sor?


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969