2013. I-VI
 

Magyarország és a biotechnológia
Frigyesi Veronika - Nyeste Lászl

Az intézményi közgazdaságtan gazdaságtörténeti és elméleti kutatási eredményei szerint ugyanis a magasabb gazdasági fejlettségi szintnek szerves összetevője és fontos tényezője a fejlett, kifinomult, a nemzeti versenyképesség javítását hosszú távon szolgáló intézményrendszer. A kormány feladata elsősorban a formális intézmények tanulmányozása, alakítása, ugyanakkor az informális intézményekre is hatással lehet. Az intézményrendszer egészének fejlettsége legalább olyan fontos, mint a kutatásra és fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrások nagységrendje, a kutatás és fejlesztés színvonala. A kutatás és fejlesztés a nemzeti innovációs rendszer egyik alkotóeleme, s mint a rendszer része összefügg az összes többi elemmel.
Az új intézmények megteremtése az innovációs rendszerben sajátos tanulási folyamatként valósul meg. E folyamat során megszívlelendő néhány általános külföldi tapasztalat. Amikor egy nemzeti kutatási-fejlesztési rendszerben új intézményeket szándékoznak meghonosítani, az egyes intézmények „hatékonyságának” elemzésekor az ország hagyományait, kultúráját is figyelembe kell venni, s a hasonló kulturális hátterű országok tapasztalataira kell elsősorban támaszkodni (az innovációt akkumulált kultúraként is definiálják).
Az evolúciós közgazdaságtan kutatási eredményei szerint az innováció tanulási folyamat, s pályafüggőség érvényesül benne. Ennek az elméletnek nem az optimális innovációs rendszer megalkotása a célja, mivel nem jelenthetjük ki, hogy egyik innovációs rendszer jobb, mint a másik. A műszaki fejlődés „felhalmozási” folyamat, amelyben fontos szerepet játszik a megvalósítás során szerzett tudás. Az országok különböző utat járnak be a műszaki fejlődés irányában és ütemében. E fejlődési utakban tükröződik a hosszabb időszakok során felhalmozott termelési tapasztalat és szakértelem kialakult rendszere (lásd bővebben: Assouline, Joly, 1999; Frigyesi, 1996; Frigyesi, 2000a, 2000b).
A biotechnológia magyarországi eredményei, a kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó tudósok sokkal ismertebbek külföldön, mint itthon. A tudományos és a vállalati szféra eredményeit többre értékeli a külföldi tudományos, szakmai és általános közvélemény, mint a hazai. A hazai társadalomtudomány körében elterjedt az a „nézet”, hogy Magyarország a történelem folyamán mindvégig elmaradott ország volt, s a nagy jelentőségű hazai technológiai eredmények külföldről származnak (az elmúlt másfél évszázadban, beleértve a biotechnológiát is; lásd például Fülöp, 1992; György, Vincze, 1992; Török, 2000), s mivel Magyarország tőkeszegény, nincs szükség nagyszabású kutatási-fejlesztési bázisra. Az alábbi hazai és külföldi publikációkkal ismerkedve azonban egészen más, pozitív kép rajzolódik ki a magyar természettudósok és mérnökök teljesítményéről (Berényi, 2001; Freeman, Perez, 1988; Holló, Kralovánszky, 2000; Lindsay, Pivcevic, 1988; Nyeste, 1986; Rimmington, 1989).


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969