2013. I-VI
 

Kultúrkritika Halasy-Nagy József filozófiájában
Szabó Tibor

Mégis elmondható, hogy aktív korszakában megjelent műveiből és most kiadás alatt álló alkotásaiból koherens filozófiai rendszer rekonstruálható. A historicista szemléletmód és az elméletalkotás nem különült el munkásságában. A filozófiatörténet kimagasló állomásainak átgondolása számára egyet jelentett szintetizálásukkal. Ráadásul ízig-vérig a maga korában élő ember volt, aki történetileg is érzékelte azokat a fontos változásokat, amelyek akkor és előzőleg lezajlottak. Ezek kombinációja adja meg Halasy-Nagy filozófiájának alapvető jellegzetességét. „A tudás a lét által van meghatározva” — mondta, s ez igaz volt őrá is. Azokat a „végső szellemi rugók”-at vizsgálta elsősorban, amelyek „az emberi akaratot irányítják”, s amelyek kialakítják a kor szellemi képét. A világtörténelmet is szellemtörténeti alapon osztotta fel, elsősorban a filozófusok gondolkodása (kevésbé a kor konkrét analízise) alapján. Filozófiájának előterében azonban mindenkor az ember állt, szellemi, erkölcsi, vallási és kulturális jellemvonásaival. Ez az alapja annak a kritikai perszonalizmusnak, amelyet ő maga filozófiája lényegének nevezett. „Szerintem a filozófus központi kérdése: micsoda az ember? … Ennek a centrális érdeklődésemnek megfelelően érthető, hogy írásaim a szellem történetén túl főleg erkölcs- és a kultúrfilozófia területén mozognak.” A filozófiai antropológia mellett tehát az etikát és a kultúrfilozófiát jelölhetjük meg mint olyan diszciplínákat, amelyekben viszonylag koherens rendszert sikerült kidolgoznia.
Az erkölcsfilozófiának Halasy-Nagy filozófiájában mi még nagyobb hangsúlyt adnánk. Két okból is: egyrészt elméletileg van egységesebben kidolgozva, gondoljunk csak Az ethika alapvonalai című 1925-ös rendszerező munkájára, másrészt gyakorlatilag, hiszen Halasy-Nagy maga is etikus személyiség volt, s ez minden munkáján (még szűken vett filozófiatörténeti írásain is) nyomot hagyott. Erkölcs és kultúra azonban elméletileg nála mindenekelőtt egységet alkotott. Sőt, a kultúrában az erkölcsi mozzanat rendkívül fontos. Egy kisebb írásában ez áll: „Az igazság az, hogy maga az egész kultúra, valóságosan kialakult politikáival és erkölcseivel együtt, erkölcsi mű, amely az ember műveként a természetből a szellem ideáinak hívására jött létre. A lélek ugyanis az a közvetítő, amely a szellem értékeit és a természet valóságát a kultúrában összefonja. A kultúra filozófiája lényegében tehát erkölcsfilozófia, az etikának egy fejezete.” Ez magyarázza, hogy Halasy-Nagy József filozófiájában a kultúrválság érzékelése és értékelése az erkölcsi hanyatlás és krízis egyik legfontosabb következményeként jelenik meg.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969