2013. I-VI
 

A fejlődés természete
Gazdag László

(A fejlődés szférái) (A művészetek és a fejlődés) A madáchi kérdés a haladás természetére vonatkozik, vagyis arra, hogy van-e fejlődés az emberi históriában, s ha van, mely szférákra értelmezhető. A művészetek, a szűkebb értelemben vett kultúra terén például értelmezhető-e a fejlődés fogalma? Vagy az erkölcs, az éthosz dimenziójában? Jobbak, többek vagyunk, mint kannibál elődeink százezer évvel ezelőtt? Picasso és Henry Moore több, jobb, szebb, mint Altamira és Lascaux művésze?
Egy adott korban, például manapság, vannak fejlettebb művészetű, kultúrájú, illetve ilyen szempontból alacsonyabb rendű népek? Egészen komoly történeti munkákban is előkerül a „primitív népek”, primitív kultúrák” stb. fogalma. De mitől primitív az egyik, s mitől civilizált a másik? Valóban magasabb rendű az európai, írásra alapozott kultúra, mint az archaikus népek hihetetlenül gazdag orális mítoszkincse, csodálatos tánc-, mozgás- és ritmuskultúrája? Indiában a Rámájanát kilenc napon át táncolják, s minden kézmozdulatnak, mimikának stb. sajátos, konkrét és fontos jelentése van.
Egy busman varázsló vagy öreg mesemondó fejében történetek, mítoszok, legendák, mesék ezrei férnek meg, s esténként életre kelnek a tábortűznél. Bármely kor és nép páratlan kultúrkincsekkel gazdagította az összemberi civilizációt, s nemcsak a sumérok, Egyiptom, Hellász vagy Róma, hanem Óceánia szigetvilágának lakói, a pápuák és Amerikai indiánjai is. Vég nélkül folytathatnánk a sort, hogy belássuk: nincsenek és nem is voltak primitív népek és kultúrák, csak emberi társadalmak és kultúrák léteztek, amióta emberről beszélhetünk a Földön. Altamira és Lascaux csodálatos barlangrajzai koruk csúcsteljesítményei voltak, a szépségre ráébredő ember első megnyilvánulásai, s micsoda megnyilvánulásai! Rodin és Picasso nem fejlettebb náluk, hanem más. Mint ahogy bárki nevetségesnek tartaná, ha arról értekeznénk, mennyivel fejlettebbek korunk festői, szobrászai, írói és költői, mint Pheidiász, Leonardo, Homérosz vagy Villon.
Minden kornak és kultúrának megvan a maga kifejezőeszköze, csúcsteljesítménye, mint a kőkorszak végén a Stonehenge, a kora ókorban a piramisok, a középkorban a katedrálisok stb. Nem állítható fel ezek között az alkotások között fejlődési vonal, sorrend.
Hasonlóképpen egy adott koron belül sem tehetünk színvonalbeli különbséget népek és kultúrák között. Jóllehet a reneszánsz csúcsteljesítményét valóban Észak-Itáliára kell lokalizálnunk, 1504-ben egyetlen városban, Firenzében három olyan óriás tevékenykedett, mint Raffaello, Leonardo és Michelangelo. Az utóbbi kettő éppen abban az évben fejezte be egy-egy fő művét: elkészült a Mona Lisa (Gioconda) utolsó ecsetvonása, s kiállították a Dávidot.
De mondhatja-e bárki, hogy ugyanabban az évben nem születtek páratlan alkotások valahol Ázsiában, Óceánia szigetein vagy Oroszországban? Nem monumentális építményekre gondolok, hanem faszobrokra, keleti ikonokra, kínai és japán miniatűrökre stb.
Hernán Cortézt 1519-ben lenyűgözte Tenochtitlán gazdagsága, úgy érezte, ehhez foghatót még nem látott. A Húsvét-sziget szobrainak látványa hasonló emóciókat keltett Cook kapitányban az 1780-as években.
A művészetek, az irodalom terén sincs fejlődés. Homérosz vagy Aiszkülosz műveit ma is ugyanolyan élménnyel forgatja az ember, mint Arthur Milleréit, Hemingwayéit vagy Tennessee Williamséit. A művészet, az irodalom kortalan, örök.
Immanuel Kant még úgy tartotta, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik”. Ancsel Éva másként fogalmaz: szép az, amikor a konkrét egyedin átcsillan az általános emberi. Ancsel szerint szép lehet egy fáradt öregember ráncos arca, megtört tekintete, ha a művész az általános emberi sorsot ragadja meg ábrázolásakor. Szép Munkácsy Mihály Rőzsegyűjtő asszonya, amint fáradtan, megtörten megpihen, hátán a rőzseköteggel. Courbet Kőtörő munkásokja is drámaian szép festmény a kőporos, piszkos testekkel, jóllehet a maga korában botrányt kavart.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969