2013. I-VI
 

A terrorizmus elleni háború
Segesváry Victor

A tavaly szeptemberi tragédia ugyanakkor arra vezette az Egyesült Államok kormányát, hogy nemzetközi háborút indítson a világon bárhol található terroristák ellen. Ez a háború az Afganisztánban uralkodó tálib rezsim és az al-Kaida terrorszervezet elleni harccal kezdődött. S a hadjárat azóta is folytatódik: a közép-ázsiai diktatórikus rendszerekkel való együttműködésen1 és támogatásukon át a Fülöp-szigetekre és Grúziába küldött amerikai speciális egységek tevékenységéig — annak érdekében, hogy eredményesebbé tegyék az ezekben az országokban már régóta működő, terroristának minősített, radikális iszlám felkelők (Abu-Szajjáf és az abháziai függetlenségi mozgalom) elleni küzdelmet. Ám e széles körű antiterrorista akciónak az eleddig felmérhető legfőbb kimenetele a Bush-adminisztráció Irak megtámadására irányuló terve.
Az egész antiterrorista stratégia azonban — amelynek földrajzi középpontja a Közel-Kelet, s elsőrendű katonai célpontja mindenütt a muzulmán fundamentalisták frontjának megtörése és támadásuk megakadályozása — igen nagy akadályba ütközött a palesztinai intifáda és az Ariel Saron vezette izraeli kormány hatalmas katonai erejű válasza miatt. A mindkét oldalon elszenvedett, szokatlanul nagy arányú emberélet-veszteség, a palesztinai autonóm területek városainak nagymértékű lerombolása és adminisztrációs struktúrájuk teljes elpusztítása, amelyet minden megfigyelő szükségtelennek tart, akkora ellenállást váltott ki a közel-keleti arab országokban, de világszerte is a muzulmán népek tömegeiben, hogy egyelőre megvalósíthatatlanná tette a terroristák elleni háború általános stratégiájának és a terrorizmus állami támogatásával vádolt Irak megtámadásának a perspektíváját.
Mielőtt a terrorizmus problematikáját tárgyalnám, rövid történeti visszapillantással szeretném kezdeni tanulmányomat Paul Wilkinson, a terrorizmus és az államok viszonyának egyik legkitűnőbb elemzője nyomán. Wilkinson szerint2 a történelem első terroristaakciói vallási üldözésekhez vagy vallási háborúkhoz kapcsolódtak. Az első, a történészek által ismert terroristatevékenységet a sicariinak nevezett személyek folytatták (a szó a görög sikaroiból származik, s „tőrös emberek”-et jelent), akik egy radikális zsidó szektához tartoztak, s Kr. u. 66 és 70 között az imperialista római hatalom ellen harcoltak. Gyilkolási és terrortevékenységük azonban nemcsak a rómaiak ellen irányult, hanem saját népük azon tagjai ellen is, akik együttműködtek a rómaiakkal. Kr. u. 73-ban e szektának azok a tagjai, akik a Masada nevű erődítményt védték, inkább öngyilkosok lettek, mintsem hogy átadják az erődöt a római légiósoknak.3 A terroristacsoportok másik prototípusa az iszlám kisebbségi irányzatából, a síiták közül kiváló iszmáilita mozgalom Gyilkosok szektája (mai ismert vezetőjük Aga kán), amelyet a XI. századtól kezdve említenek a krónikák. Az Assassin néven ismert terroristák (az ő nevükből ered a minden nyugati nyelvben gyilkost jelentő „assassin” szó) szintén tőrökkel vagy handzsárokkal támadtak, s köztudomású volt, hogy életüket gondolkodás nélkül feláldozták céljaik eléréséért.4 A keresztény középkorból elég csak a Tomás de Torquemada nevével fémjelzett spanyol inkvizícióra utalni. A legújabb időkből pedig mindenki emlékszik a különféle terroristacsoportok működésére még az angol fennhatóság alatt álló Palesztinában (a Stern-csoportnak a későbbi miniszterelnök, Menáhem Begin volt a vezetője), valamint a zsidó fundamentalista terrorizmus legutóbbi tettére, Jichák Rabin legendás tábornok, későbbi miniszterelnök 1995. évi meggyilkolására.5 Wilkinsonnak természetesen igaza van abban, hogy teljesen igaztalan volna a hitükre hivatkozó radikális, muzulmán terroristákat azonosítani az iszlám vallással és az általa létrehozott civilizációval, mint ahogy ugyancsak igaztalan lenne egy kalap alá venni a kereszténységet Torquemada inkvizíciójával vagy a judaizmust annak különféle terrorszektáival.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969