2013. I-VI
 

Allah vendégei
Kéri Katalin


Al-Buhari hadíszai és más, a mozlimok által hitelesnek elfogadott lejegyzések szerint a zarándoklat eltörli az ember addigi bűneit, s hazatérve, bűnbocsánatot nyerve a hívő tisztább és ártatlanabb lesz, mint amikor édesanyja a világra hozta. (Megjegyzendő, hogy a mozlimok szerint az ember ártatlan gyermekként születik, vagyis nem terheli Ádám bűne.) A zarándoklat elvégzése után pedig a hívőnek törekednie kell arra, hogy ezt a megtisztult állapotot meg is tartsa. Visszaemlékezők szerint Mohamed egyszer azt mondta, hogy a zarándokok és az Istenért harcolók mind Allah vendégei, s könyörgéseik meghallgatásra találnak. Mindez természetesen csak akkor teljesül az iszlám tanításai szerint, ha a hívő megfelelő módon hajtja végre zarándoklatát, s betartja az útmutatásokat, az erkölcsi, étkezési, tisztálkodási, öltözködési és egyéb szabályokat.
A hadzs egyszer az életben minden mozlim hívő (férfi és nő) számára kötelező, ha anyagi és egészségi állapota megengedi, hogy felkeresse Mekkát és a körülötte található szent helyeket. Előfeltétele a zarándoklatnak, hogy a hívő legyen mozlim, legyen felnőtt, aki képes felelősséget vállalni magáért, legyen épelméjű és szabad ember. Fontos, hogy legyen biztonságos az út, s hogy nő lehetőleg ne menjen egyedül zarándoklatra. Abban a tekintetben, hogy melyik életkori szakaszban kell megtenni a zarándoklatot, sem a Koránban, sem a hadíszokban nem olvasható útmutatás. Csak annyit említenek a hagyományok, hogy minél előbb teszi meg valaki, annál jobb, de sohasem késő. Ha valaki gyermekként (pubertáskora előtt) vesz részt a mekkai zarándoklaton, akkor felnőttként teljesítenie kell kötelezettségét. Mivel a mozlim világban sem régen, sem napjainkban nincs mindenkinek alkalma és lehetősége arra, hogy megtegye a hadzsot, az iszlám gyakorlata szerint lehetséges helyettesről gondoskodni. Ha valaki például beteg, vagy anélkül hal meg, hogy járt volna Mekkában, hozzátartozóinak kötelességük ebben az ügyben eljárni.


(Felkészülés a zarándoklatra) A zarándoklatot a mozlim év tizenkettedik, utolsó holdhónapjában kell végrehajtani, a hetedik–tizenharmadik napon. A zarándoklat így minden évben más-más időpontra esik, dátuma változik, ezért nem kötődik egyik évszakhoz sem. A hadzs több szakaszra osztható, s az egyes állomások felkeresésének sorrendje éppúgy meg van határozva, mint a rituális cselekedetek mozzanatai. A zarándoklaton levők számára tehát különleges előírások jelölik ki a rítusokat és a viselkedési normákat, amelyeknek elsajátítása nagy türelmet és odafigyelést kíván a hívőktől.
Ahhoz, hogy valaki mekkai zarándoklatra induljon, nagyon lényeges az előzetes felkészülés, amely számos dolgot foglal magában. A hívők természetesen a legfontosabbnak a lelki előkészületet tartják. Ez több, mint a hadzsra való ráhangolódás és a rítusok áttekintése. Fontos például, hogy a zarándoklatra készülő teremtsen békességet maga körül, zárja le vitás ügyeit, s kérjen bocsánatot embertársaitól, mielőtt elindul. Fontos, hogy rendezze el függőben levő dolgait, adósságait, és sokak szerint az is kívánatos, hogy végrendelkezzen arra az esetre, ha nem térne vissza az útról. Alapkövetelmény, hogy a hívő nem fordíthat az iszlám szerint tisztátalanul szerzett anyagi eszközöket az utazás lebonyolítására (például kábítószer- vagy alkohol értékesítéséből származó pénzt, lopott vagy zsarolással nyert összeget).


<<előző 2. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969