2013. I-VI
 

India és a hindu nacionalizmus a XXI. század elején
Mező Ferenc

A demográfiai viszonyok alakulása nagymértékben befolyásolhatja az országok, esetleg egész földrészek jövőbeni geopolitikai helyzetét, politikai instabilitását, ez pedig szorosan összefügghet a kulturális beállítódásokkal, a történelmi szembenállásokkal és a nacionalizmus szélsőséges formáinak újbóli felbukkanásával. A példák közül e tanulmány Indiát emeli ki, és szeretne átfogó, rendszerezett ismereteket nyújtani az olvasónak e térségről. Az amerikai politológiai-geopolitikai szakirodalom az indiai háromszöget sokáig az ázsiai demokrácia kísérleti terepeként írta le, hiszen ebben az államban, ha sajátosan is, de a nyugati demokráciák analógiájára működik a demokrácia. Huntington a Foreign Affairs 1999. március–áprilisi számában A magányos szuperhatalom című tanulmányában kifejti ugyan, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió nélkül maradt a világ porondján, de tagadja a Föld egypólusúvá válását. A jelenlegi helyzetet a harvardi professzor unimultipoláris hibrid rendszernek tartja, amelyben a kulcsfontosságú kérdésekben a szuperhatalom és több nagyhatalom együttműködésére van szükség. Az Egyesült Államok megkerülhetetlen ugyan, de a legfontosabb kérdésekben más, gazdaságilag és politikailag meghatározó államok támogatására szorul. A regionális hatalmak nem tudják a világ bármely pontján érvényesíteni akaratukat, kontinentális méretekben viszont nem hagyhatók figyelmen kívül. Szerinte ilyen hatalomnak minősül India Dél-Ázsiában, valamint Kína és távlatilag Japán Kelet-Ázsiában. Emellett fontos helyi hatalom a térségben Pakisztán, amelyre India szempontjából mindenképp ki kell térni (nem csak külpolitikai tekintetben, lásd a Kasmír-kérdést). Igaz, India passzív játékos a nagy sakktáblán, de Kína és Pakisztán együttműködése geopolitikai nyomás alatt tartja, s kérdéses, hogyan reagálna az afganisztáni konfliktus esetleges pakisztáni átterjedésére. A jelenlegi pakisztáni kormányzat külső támogatója az Egyesült Államok, de a térség paradox voltára jellemzően belpolitikai támaszai a szélsőséges iszlám félkatonai szervezetek (lásd Kasmír, pastuk stb.), s a tálib hatalom legnagyobb támogatója is volt. Ázsia stabilitásának másik leendő kockázata India szétesésének a veszélye, amely mind az iszlám, mind a hindu szélsőséget erősítené, s Kína befolyását is túlontúl növelné, akkor pedig az ASEAN is nagymértékben Kína befolyási övezetébe kerülne. Dél-Ázsia stabilitásának kritikus pontja tehát India, különösen az Afganisztán–Pakisztán–India dominósort tekintve.
A közelmúlt eseményei a zavar jeleit mutatták. Gondoljunk csak az ajódhjái mecsetnél történtekre, amelyet 1992 decemberében fanatikus hinduk romboltak le, majd megalapították a Ráma-templomot. Ez azt jelezte, hogy India fordulópont előtt áll. Felvetődik a kérdés: multikulturális államból, működő demokráciából, a muzulmánokat és a keresztényeket elkülönítő, fundamentalista hindu állam lesz? Gondoljunk a hindu nacionalista Bharatija Dzsanata Párt (BDP) választási sikereire az utóbbi tíz-tizenöt évben. Mi magyarázza a hindu nacionalizmus sikerét, mely társadalmi csoportok támogatják, mely szervezetek irányítják a vallás hatalomátvételét? A hinduizmus jóval sokrétűbb annál, mint hogy egy zárt politikai erő a hatalomátvétel esélyével megformálhatná?


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969