2013. I-VI
 

Jesájás próféta követője — Löw Lipót főrabbi
Tarján G. Gábor

A XVIII. század második felében Moses Mendelssohn fellépésével Németországból elindult a zsidó felvilágosodás. Nálunk a XIX. század első évtizedében Weiss Márkus Nissa jelentette meg reformelképzeléseit, de az őt és nézeteit érő támadások következtében keresztény hitre tért. Vele egy időben lépett színre a Löwhöz hasonlóan ugyancsak morvaországi származású Chorin Áron. Ő Prágából hozta a zsidó felvilágosodás szellemét Magyarországra. Akárcsak Chorin, a bajorországi származású Friesenhausen Dávid ben Méir is a hitélet belső, tartalmi vonatkozásait akarta megújítani. 1826-ban Rapoch Arje Lev veszprémi községi elnök kezdeményezte a zsidóság egységes irányítását.
Ahogy a századforduló után még az számított modern zsidónak, aki a német nyelvet akarta bevinni a zsinagógák falai közé, három évtizeddel később a reformerek új nemzedéke már a magyar nyelvet részesítette előnyben. Ez a törekvés először az oktatásban jelent meg: Neumann Salamon iskolájában 1832-től a diákok magyarul tanultak számolni, s magyar nyelvű beszédgyakorlatokat végeztek.
Ebben a korban, 1811. május 22-én született Löw Lipót a morvaországi Czernahorában. Németül, héberül és csehül tanult, de zenei tehetsége is hamar megmutatkozott: hegedült, zongorázott és fuvolázott. Irodalmi képességét héber nyelvű szonettjeiben csillogtatta meg. Bar-micvóját követően a trebitschi, a kollini, majd a leipniki jesivában képezte magát. 1829-ben Kismartonban Perls Mózes iskolájába járt, s itt kezdett el magyarul tanulni. Nyelvtudását 1841–42-ben Nagykanizsán tökéletesítette. Miután visszatért Kollinba, a Szentírás és a Talmud tanulmányozása mellett nyelvészettel, esztétikával és történelemmel foglalkozott. Költőkkel, írókkal barátkozott, verseket írt, Schiller költeményeit fordította héberre. Az utóbbit már a Mayer Wolftól kapott hébernyelv-tanári oklevele birtokában végezte. 1830-ban Boskovitzba, majd Proszinitzba költözött. Itt az életében később nagy szerepet játszó Schwab Löw főrabbi tanította. Elkészítette a helyi héber iskola oktatási programját, majd segédtanítói vizsgát tett, végül 1835 októberében rabbivá avatták. Mivel Chorin Áronnal való barátsága és szellemi azonosulása miatt Morvaországban nem helyezkedhetett el rabbiként, elhagyta szülőföldjét, s elfogadta az óbudai Goldberger család által felajánlott nevelői állást. Innen Pestre vezetett útja a Kern családhoz, szintén tanítani.
Löw 1835 és 1840 között tovább képezte magát. Először a pesti evangélikus gimnáziumban görögből, majd Pozsonyban — ugyancsak az evangélikusoknál — latin nyelvből vizsgázott kitűnően. A nyelvi, filozófiai és matematikai-logikai stúdiumok mellett keresztény vallástant, természettudományi ismereteket, tárgyakat és magyar történelmet hallgatott. Nem volt véletlen, hogy a líceum rektora, Schevrlay Mátyás 1838-ban őt bízta meg fiai tanításával. Löw a Brüll és az Oppenheimer családnál is házitanítóskodott. Komáromban a gimnáziumi tárgyakból összevont vizsgát tett. A bécsi egyetemen 1839–40-ben pedagógiát hallgatott, s elvégezte a Szent Anna Főiskola kilenc hónapos tanítói tanfolyamát. Közben Isaak Noah Mannheimernek, a híres hitszónoknak két fiát tanította, s német nyelvű előszót (A rabbinikus rítus reformja rabbinikus nézőpontból) írt Chorin Áron Jeled Zekunim című héber nyelvű könyvéhez. 1840-ben kapta meg főelemi iskolai tanári oklevelét Bécsben. Ebben az évben fogadta el az országgyűlés azt a jogszabályt, amely többek között kimondta, hogy a zsidók a bányavárosokon és a bányaterületeken kívül mindenhol lakhatnak, szabadon gyakorolhatják mesterségüket zsidó inasokkal, s gyárat alapíthatnak.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969