2013. I-VI
 

Az Európán kívül rekedt országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéről
Szalma József


Persze, ezek az engedmények európai és egyetemes magyar szemszögből semmitmondók. A szomszédokkal fenntartott kapcsolatok érdekében a magyar diplomácia sikeresen elsimította a magyarigazolvány elleni kifogás ügyét, s meg sem említette, hogy az ellenzők nagyobb engedményeket nyújtottak határon túli nemzettársaiknak. Az Európai Unió pedig nem tiltakozott, amikor a román állam belső törvény alapján megadta a moldáviai románoknak a román állampolgárságot — az EU-jog szerint ugyanis az állampolgárság belső törvénykezés dolga. Ily módon az unió nem szólhat bele abba, ki kinek és milyen feltételekkel ad állampolgárságot. Míg az állampolgárság státust jelent, addig a magyarigazolvány csupán bizonyos kedvezményeket nyújt. Ezt azonban Európa lehet, hogy nem érti: hogy kaphat valaki kedvezményeket, ha nem állampolgár? A magyarigazolvány nem ad jogot arra sem, hogy tulajdonosa három hónapig az anyaországban tartózkodjon, s hogy munkát vállaljon. Szóval még olyan pozitív intézkedéseket sem tartalmaz, amelyek valamilyen módon státust jelentenének. S ne feledjük, a románok különféle kikötéseket vetettek bele a magyar–román kisebbségvédelmi egyezménybe.
Az anyaország tehát rendkívüli kompromisszumok árán jutott el ahhoz, amit egyébként is megérdemelt volna. A nem mindig ésszerű megegyezések azonban bizonyos országokban gyengítették a magyarok nemzetközi és kétoldalú normatív hivatkozási kapaszkodóit. Romániának sikerült keresztülvinnie nemzetállami alkotmányát anélkül, hogy nemzetközi szinten ezt észrevették volna, és Szerbia készülő alkotmánya is hasonló célra tör. Ennek következményeit hosszú távon fogjuk észrevenni — elsősorban a határon túli magyar kisebbségek, közösségként és egyénenként egyaránt.
Az unióba felvett Magyarországgal egy időben Szlovákia nem sokat teljesített a kisebbségi jogok terén. Ez egy bizonyos kompromisszumnak tulajdonítható, amely a szlovákok számára bizonyult előnyösnek, a szlovákiai magyarok pedig azért örültek neki, hátha ők is hozzájutnak bizonyos vállalkozásokhoz. Ám, sajnos, a szlovákiai magyar vállalkozóktól máris panaszok érkeznek: ha egyáltalán engedik őket lélegzethez jutni, nemigen kaphatnak uniós támogatást, mert azt mások szerzik meg előlük. Feltehető a kérdés: vajon a személyes autonómia hiánya miatt történik-e mindez, vagyis azért, mert Szlovákia nemzetállamként jutott be Európába, vagy amiatt, hogy az ország kifelé ugyan európai irányultságát hangoztatja, befelé viszont megkülönböztet? Így működik a kettős mérce a szlovákok esetében, miközben, kompromisszumként, az ottani magyarok elmulasztották számon kérni a vagyonvisszaadást. Ők maguk is meglepődnének azon, milyen sokkal tartoznak nekik koalíciós partnereik. (Nem arról van szó, hogy nem kell koalíciót kötni, hanem arról, hogy kell egy világos, számon kérhető koalíciós szerződés, amely a kisebbségi jogokat is magában foglalja.)


<<előző 2. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969