2013. I-VI
 

A kelet-európai cigányság
Frideczky Frigyes

Bárány Zoltán könyve első kísérlet egy társadalomtudós részéről arra, hogy átfogóan elemezze a cigányság, Kelet-Európa legkiterjedtebb etnikai kisebbségének korszakos problémáit, a romáknak a térség államaihoz és társadalmaihoz fűződő kapcsolatrendszerét. A fontos szociológiai, politológiai munka nagy hatást gyakorolhat a politológusok, szociológusok, történészek, etnikai kérdésekkel foglalkozók munkájára, de az érdeklődő nagyközönség figyelmére is joggal számíthat.
Bárány Zoltán 1961-ben született Budapesten. A budai Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1979-ben. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója volt, 1981-ben elhagyta Magyarországot, s egyetemi tanulmányait Kanadában, majd az Egyesült Államokban végezte, ahol 1991-ben doktorált, s azóta az austini Texasi Egyetem politológiai tanszékén tanít. Fő kutatási területei a hadsereg és az állam, illetve a társadalom viszonya, továbbá a kisebbségi-nemzetiségi politika. Összehasonlító elemzéssel vizsgálja a cigányság társadalmi-gazdasági és politikai marginalizálódását és a hatalomhoz való viszonyát hét évszázad és hét kelet-európai ország történetében. Az általa felvetett kérdéstömeg aktuális problémákat feszeget napjainkban, amikor az iparosodás és a rendszerváltás következtében a romák bizonyos sajátos iparűzési lehetősége (patkoló- és szögkovács, famegmunkálás, vályogtéglavetés), valamint a szocializmus képzettség nélküli munkát nyújtó, szociális gondozással járó lehetőségei (munkásszállás, étkezési és utazási kedvezmény) megszűntek, így nagy tömegek kényszerültek (például Szlovákiában) kivándorolni, s a lehetetlen szociális helyzet több régióban éhségsztrájkokra, anarchikus erőszakos cselekedetekre, fosztogatásokra vezetett. Bárány megvilágítja azokat az okokat, miért kerültek a romák állandóan a társadalmi, gazdasági és politikai hierarchia legaljára — tekintet nélkül a történelmi korszakra és földrajzi elhelyezkedésre. Megmagyarázza, miért él bizonyos nosztalgia számos romában a szocialista korszak iránt: a posztkommunista társadalmi-gazdasági átalakulás életfeltételeikre végzetes következményekkel járt az elmúlt évtizedben. Bemutatja a cigányság politikai mobilizálódásának következményeit, a nemzetközi szervezetek és a cigányszövetségek kormányokra gyakorolt hatását. A magyarországi romák politikai aktivitását, illetve a rendszerváltás utáni magyar kormányok cigánypolitikáját a szerző a leginkább elismerésre méltók közé sorolja, ami nem kis szó, hiszen az egész közép-kelet-európai térség jó ismeretében foglalja össze a cigányság történetét, társadalmi problémáit.
Bárány Zoltán abból indul ki, hogy „minden etnikai csoport, nemzetiség vagy nép különleges, mivel egyedi kultúrája, nyelve, hagyományai és történelmi élményei megkülönböztetik másoktól”. A romák több szempontból is rendkívül különleges csoportot alkotnak Kelet-Európában, s szélesebb, globális értelemben is. A cigányság különlegessége abban rejlik, hogy több különböző államban élő, területhez nem kötött nép, tehát nincs „anyaországa”, amely menedékéül szolgálhatna, illetve „kiterjeszthetné rá védelmét”. Könyve abból az „egyszerű, ugyanakkor nyomasztó tényből indul ki, hogy a kelet-európai cigányság hétszáz éve a társadalmi, gazdasági és politikai hierarchia legalján tengődik. Ez alatt a hét évszázad alatt birodalmak, tekintélyelvű és parancsuralmi államok váltották egymást, de a romák mindegyikben a társadalmi ranglétra legalsó fokán álltak”.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969