2013. I-VI
 

A kivándorlás és hátulütői

Rama egyre inkább versengésre kényszerül a sokkal gazdagabb országokkal is. Kanada és Ausztrália, ahol elsőként vezettek be pontrendszereket a képzett bevándorlók kiválogatása céljából, csökkenti a ponthatárokat, hogy a szakemberek még nagyobb hányadát szippanthassa el, s az Egyesült Államok is gyorsan növeli a képzett dolgozók számára kiállított ideiglenes vízumok számát.
Újabban azok a kormányok is a képzett munkaerő beáramlását ösztönzik, amelyek régebben igyekeztek elzárkózni a bevándorlók elől. Németország nemrég bevezetett bevándorlási törvénye pontrendszert irányoz elő a képzett dolgozók befogadása érdekében. Nagy-Britannia gyors ütemben növeli a képzett bevándorlók számára kiállított munkavállalási engedélyek számát. s a megkövetelt szakképzettség szintjét csökkentette. Számos ország enyhít annak a szabálynak a szigorán, amely azonnali távozásra kötelezi a külföldi diákokat a végzésük után. Ausztrália úgy döntött: az információs és kommunikációs technológiákat tanuló külföldi diákok számára lehetővé teszi, hogy a képzettségük alapján kérelmezhessék az országban való tartós letelepedést.
A migráció legálisan és illegálisan is költséges mulatság. Emiatt a magasabb képzettségűek nagyobb hányada engedheti meg magának a kivándorlást, mint a kevésbé képzetteké. Bizonyos térségekben megdöbbentő különbség mutatkozik e tekintetben. A brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium megbízásából készített tanulmány megállapítja, hogy az afrikai kivándorlók háromnegyedének főiskolai vagy egyetemi végzettsége van, míg az ázsiai és a dél-amerikai kivándorlóknak a feléről mondható el ez. Az Egyesült Államokban élő egymillió indiai közül a munkaképes korúaknak több mint a háromnegyede rendelkezik legalább a legalacsonyabb (baccalaureatus) tudományos fokozattal. A diplomás ghánaiak és Sierra Leone-iek mintegy 30%-a külföldön él.
A világ legvonzóbb munkaerőpiacát felvonultató Egyesült Államok nagy arányban csábítja a szomszédos országok legképzettebb embereit. A felmérések azt mutatják, hogy e bevándorlók mintegy 21%-a legalább tizenhét éven át részesült oktatásban, nemegyszer posztgraduális képzésben is, holott az amerikai születésűeknek mindössze a 8%-áról mondható el ez. Lindsay Lowell, a Pew Hispanic Centre elnevezésű agytröszt munkatársa szerint a felsőfokú végzettségű mexikóiak 12%-a, míg a képzett jamaicaiak 75%-a él az Egyesült Államokban. Ezek az adatok annál is inkább meghökkentők, mert a szegény országokban a fiataloknak csupán az 5%-a vesz részt felsőoktatási képzésben. India jó példa arra, hogy a képzett szakemberek aránytalanul nagy számban hagyják el hazájukat. Habár az indiai orvosoknak mindössze a 3%-a vándorolt ki az 1980-as nyolcvanas években, ám az ország legkiválóbb orvosképző intézményének a végzős növendékei közül nem kevesebb mint 56% emigrált 1956 és 1980 között, s az 1990-es években 49%-ot tett ki e hányad.
Az egyesült államokbeli oktatás elősegíti a kiváló külhoni emberfők megtartását. Semmi meglepő sincs abban, hogy a PhD-fokozatot elnyerő külföldi hallgatók fele még öt évvel később is az országban tartózkodik. Ez a hányad több mint 60%-ra rúg azoknak esetében, akik fizikai tudományokból vagy matematikából szerezték meg doktori fokozatukat. Az indiai, a kínai és a brit származású hallgatók különösen nagy számban maradnak az Egyesült Államokban tanulmányaik befejezése után. Közülük némelyek a képzett dolgozók által elnyerhető ideiglenes vízumot szerzik meg, mások amerikai házastársra találnak, s így gyorsabb és biztosabb módját használják ki a legális bevándorlásnak, megint mások egyszerűen tovább maradnak.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969