2013. I-VI
 

Transzatlanti értékkonfliktus?

„Ideje lenne felhagyni annak színlelésével, hogy az európaiak és az amerikaiak ugyanúgy szemlélik a világot… Az amerikaiak a Marsról érkeztek, az európaiak viszont a Vénuszról.” Ezt viszont a Carnegie Alapítványnál dolgozó Robert Kagan jelentette ki, de mindazok mondhatták volna, akik borúlátóan szemlélik a transzatlanti viszonyt.
Az „értékek” kérdése a külpolitikai vita egyik legellentmondásosabb és legfrusztrálóbb összetevője. Az értékek egymagukban és a nemzetek külpolitikájára gyakorolt befolyásukat tekintve egyaránt számítanak. Az európaiak és az amerikaiak osztoznak ugyan az alapvető értékekben, de egyúttal vitatkoznak is rajtuk. Az az elképzelés azonban finomításra szorul, hogy a két fél egymással szöges ellentétben álló szemlélettel közelít a világhoz és a transzatlanti kapcsolatokhoz. Három tanulmány megkísérli tisztázni a helyzetet, azt, hogy a közösen vallott értékek nyomnak-e többet a latban, vagy a vitatottak.
A Pew Kutatóközpont 2002 decemberében tette közzé az eleddig legszélesebb körben végzett közvélemény-kutatás eredményeit, amelyek negyvennégy ország nemzeti gondolkodásmódját tükrözik. Az eredmények általában Bush elnök fent említett vélekedését erősítik meg, amely szerint Amerikát több minden köti össze szövetségeseivel, mint amennyi elválasztja.
A németek 61%-a, a franciák 63%-a, míg a britek 75%-a nyilatkozott 2002-ben úgy, hogy kedvezően vélekedik az Egyesült Államokról. Kínában nem engedték feszegetni e kérdést, de a többi negyvenkét ország közül harmincötben úgy nyilatkozott a lakosság többsége, hogy kedveli Amerikát.
Az Amerikáról kialakított kép azóta tagadhatatlanul megkarcolódott egy kissé. A lakosság Amerikát kedvelő hányada 4–17%-kal csökkent az összes nyugat-európai országban (Franciaországot is beleértve, ahol a lakosság már kezdetben is kedvezőtlenebb véleménnyel volt Amerikáról). A jóakarat tartalékai ennek ellenére továbbra is meglehetősen nagyok, az Európában elharapódzott Amerika-ellenességről szóló tudósítások pedig túlzásnak tetszenek.
Ezek a megállapítások ellentmondanak annak a temérdek újságcikknek, amely váltig hangoztatja, hogy Amerika és a világ többi része között egyre ellenségesebbé válik a viszony, ugyanakkor összhangban állnak a német Marshall Alap és a Chicagói Külügyi Tanács által nemrég végzett felmérés eredményeivel. Ennek során a megkérdezetteknek 1-től 100-ig terjedő skálán kellett elhelyezmiük a többi országot. A felmérésben részt vevő hat európai ország 64-gyel jelölte meg Amerika helyét, míg az amerikaiak 55-től (Franciaország) 75-ig (Nagy-Britannia) terjedő hellyel értékelték az említett európai országokat. Az Izrael iránti érzületben éles eltérés mutatkozott: az európaiak 38-nál, az amerikaiak viszont 55-nél jelölték ki ennek az országnak a helyét. Az említett különbségektől függetlenül az egyszerű emberek Amerikában és Európában egyaránt rokonszenvvel viseltetnek a másik fél iránt.
Az amerika és európai lakosok java része sok más téren is hasonlóan vélekedik. A Pew-féle tanulmány szerint az európaiak kétharmada-háromnegyede támogatja a terrorizmus ellen amerikai irányítással zajló hadjáratot. A megkérdezett európaiak kétharmada-négyötöde számottevő fenyegetésnek minősítette a Szaddám Huszein vezette Irakot, s mindenki csodálja az amerikai tudományt, technológiát és popkultúrát.
A Marshall Alap és a Pew Kutatóközpont felmérése egyaránt azt mutatta, hogy meglepően kevés különbség mutatkozik a fegyveres erők szerepének közmegítélésében (a megkérdezettek háromnegyede vélekedik úgy, hogy pozitív szerepet játszik országukban), s abban sem mutatkozott nagy különbség, hogy az emberek mennyiben helyeslik a katonai erő alkalmazását külföldön. A Marshall-féle tanulmány szerint Amerikában és Európában egyforma mértékben támogatják az olyan nemzetközi intézményeket, mint az ENSZ és a NATO. A Pew-féle tanulmány szerint szinte valamennyi országban úgy nyilatkozott a megkérdezettek többsége, hogy a világ kevésbé lenne biztonságos, ha egy rivális szuperhatalom is feltűnne; még az oroszok is így vélekedtek.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969