2013. I-VI
 

A szomszéd pártja mindig zöldebb
Hajdu Gábor - Szegedi Gábor

(Bevezetés) Az emberi gondolkodásnak mindig is fontos részét alkotta a környezetéhez fűződő viszony. A természet és társadalom kérdése megjelent mind az ókori filozófiában, mind a különböző ősi vallásokban. A görög Xenophonnak tulajdonítják a „Gaia-világkép” megalkotását, vagyis azt a gondolatot, hogy a világban létező különböző organizmusok szoros kapcsolatban vannak egymással, mindenki függ mindenkitől, s ennek az egyensúlynak köszönhető a természeti egyensúly. A zsidó-keresztény vallásban a környezeti világkép a Teremtés könyvére vezetethető vissza, egyrészt az ember az, amely utolsónak teremtetett, ekképp ő a Földön élő összes növény és állat ura –– azonban az ember csak akkor élhet ezen a Földön, ha vigyáz az élővilágra, hisz az állatok is Isten teremtményei. Ennek jó példája Noé bárkája, az, hogy a pusztító árvíz előtt az Úr megparancsolta neki: minden állatfajból egy hímet és egy nőstényt vigyen a hajójára.
A XVIII–XIX. században az ipari fejlődés felgyorsulásával az antropocentrikus világkép váltotta fel a korábban uralkodó biocentrikus világképet, a XX. században pedig ez az emberközpontúság továbbhaladt a materializmus és a fogyasztói társadalom felé — a Föld már mint erőforrás jelent meg, amely az emberi vágyak szolgálatába állítható. Napjainkban azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az iparosodás és a szédületes technikai fejlődés előrehaladtával a természet súlyos, nehezen helyrehozható károkat szenved. Egyre-másra jelennek meg jelentések az ökológiai válságról: a Föld hőmérsékletének növekedéséről, állatfajok eltűnéséről, az ózonlyuk kialakulásáról és növekedéséről, valamint a mértéktelen természetkárosítás egyéb következményeiről. Többé-kevésbé mindenki elfogadja e jelentések valóságtartalmát, de a veszély mértékéről igencsak eltérő vélemények vannak.
Az 1960-as évekig a technikai fejlődés és gazdagodás bűvöletében a környezetvédelemnek nem alakult ki komoly társadalmi bázisa, azonban a benne okozott károk ekkorra már némelyek számára láthatókká váltak, s létrejött egy csoport, amely igyekezett rámutatni az addigi kritikátlan növekedés által okozott veszélyekre. Rachel Carson 1962-ben jelentette meg Silent Spring című könyvét, amelyben bizonyos rovarirtószereknek az élővilágra gyakorolt, akkor még nem ismert káros hatásaira hívta fel a figyelmet.
1968-ban alakult meg a Római Klub, amelynek 1972-es kiadványa, A fejlődés korlátai nagy hatást tett a környezetről való gondolkodásra; először jelent meg a társadalom előtt az a vízió, hogy a korlátlan iparosodás és technikai fejlődés nem folytatható a végtelenségig, mert a Föld erőforrásai korlátozottak.
Az ökológiai válság tudatosításában, a megoldási javaslatok kidolgozásában az egyik legfontosabb szerepet már évtizedek óta a zöld mozgalmak és a zöld pártok játsszák. A legtöbb európai országban sikereket értek el, ezzel szemben Magyarországon — jóllehet egy-egy zöld párt minden választáson állított jelölteket — gyakorlatilag nem beszélhetünk ilyen pártokról, sőt még a többi kelet-európai országban a zöldek által elért nem túl acélos eredményeket sem tudták megközelíteni. A továbbiakban először megkíséreljük felvázolni a zöldek legfontosabb értékeit, alapgondolatait. Ezután a legsikeresebb európai zöld párt, a német Bündnis 90/Die Grünen, majd a magyarországi országgyűlési választásokon jelöltet állító magyar pártok és a zöld mozgalmak egyik legismertebb képviselője, a Védegylet bemutatása következik; végül az alapvető eltérések és lehetőség ellenére megpróbáljuk összehasonlítani a két ország pártjait, illetve a zöld pártok sikerességének feltételeiről alkotott elméletek segítségével magyarázatot keresünk a magyar zöldek pártpolitikai sikertelenségére.


(Kik azok a zöldek? — A zöld pártok kialakulása) Az első ökológiai mozgalmak az 1970-es években jöttek létre, mind szervezetileg, mind céljaikat tekintve heterogén csoporttokként. A megalakulásukat kiváltó problémák sokfélesége egymástól meglehetősen eltérő mozgalmakat eredményezett. A politikához való viszonyuk szintén különböző, bizonyos csoportok távol maradnak tőle, mások részt kívánnak venni benne, de ezt nem pártként teszik, míg mások pártot alapítanak.
Az első zöld párt 1972-ben nem Európában, hanem Óceániában alakult meg United Tasmania Group (Egyesült Tasmán Csoport) néven, s egy vízerőmű ellen tiltakoztak a tasmán tartományi választásokon. Nemzetállami szinten a világ első ökológiai pártja az 1972 májusában megalapított új-zélandi Values Party (Értékpárt) volt. Európai parlamenti választásokon először Franciaországban indultak zöld jelöltek 1973-ban, illetve Svédországban is létrejöttek abban az évben helyi környezetvédő pártok, az első európai zöld nemzeti párt pedig Nagy-Britanniában jött létre 1973-ban People (Emberek) néven. Az első zöld parlamenti képviselőt Svájcban választották meg 1979-ben.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969