2013. I-VI
 

Trója és az Iliász valóságtartalma

Szerezzetek halhatatlan hírnevet! — kiáltja Akhilleusz, s kardjával a trójai falak magasára mutat. A film harmincötödik percében járunk. Akhilleusz, a félisten szerepének eljátszásához csaknem tíz kilogrammnyi izomtömeget szedett magára Brad Pitt mesterséges fehérjetápokon élve, súlyokat emelgetve, a vívást gyakorolva.
A Warner Brothers filmvállalat semmilyen ráfordítást sem sajnált annak érdekében, hogy nyerseségben túltegyen a Gladiátor és a Gyűrűk ura című filmeken. A forgatókönyv alapjául az Iliász szolgált, amely huszonnégy énekben írja le, miként rohanta meg Trója várát százezer görög harcos „a lakosság írmagjának kiirtására áhítozva”.
Wolfgang Petersen rendező kétszáz tonna gipszet használt fel az öldöklés díszleteinek kiöntéséhez. Trója városfalait egy mexikói strandon húzták fel. Bikanyakú statiszták tizenegy és fél méter magas, üvegszállal megerősített műanyagból készült „falovat” vontattak be az ifjú Parisz városába. E hős idegenből elragadott kedvesét, szép Helenét a hildesheimi születésű Diane Kruger alakítja.
A forgatócsoport megjelent a film berlini bemutatóján. Akinek százhatvankét percnyi vérgőzős mámor után még volt kedve hozzá, az Peter O’Toole-hoz és Julie Christie-hez hasonló sztárokkal együtt ünnepelhetett abban a palotában, amely mindössze néhány száz méterre emelkedik attól a múzeumtól, amelyben hajdan a Heinrich Schliemann által a német népnek adományozott Priamosz-kincset elhelyezték (ennek néhány darabja jelenleg Oroszországban van).
Petersen, aki már diákként olvasta Homérosz Iliászát, a Nyugat ősi eposzának filmre vitelekor ezt nyilatkozta: „Igen nagy történet. Valóra vált egy álmom.” A Petersen-féle Trója kulisszái között szilikonból készült bábukon gázolnak át a harci szekerek, a talajba rejtett, kechuppal és görögdinnyével töltött műmirigyek szimulálják a szertefröccsenő belsőségeket, s a sebesültek művérrel töltött művégtagokat veszítenek el a harcban. A film mindent bemutat: a vért váll-lemeze mellett a kulcscsont irányából a szív felé döfő kardokat, gyomrokba fúródó lándzsákat, ferdén a nyakba hatoló rövid tőröket. Menelaosz a fogait köpködi beszéd közben. Petersen Daniel nevezetű harmincöt éves fia így mentegetőzött: „Apám nagyüzemben dolgozik.” A rendező pedig emigyen panaszkodott: „Minden egyre gyorsabb, egyre gyalázatosabb lesz.” Sajnos, maga is ludas abban, amit kifogásol.
Szó, ami szó, az eredeti mű sem sokat kényeskedik. Homérosz „a szívükben keserű gyűlölettel” lépteti fel Hellász hőseit. Nyilak fúródnak a harcosok gyomrába, s ömlik „a fekete vér”. Különösen galádul jár el Akhilleusz, aki tizenegy napon át újra és újra megcsonkítja a halott Hektór holttestét. Csakhogy a kivételes költői tehetségű Homérosz által a Kr. e. VIII. században megalkotott páratlan hősköltemény nem csak a mészárlásról szól. Homérosz harcosai udvariasan, teli szívvel és nemeslelkűen lépnek színre. Aiasz, aki az alkonyati sötétedésig küzdött ellenfelével, ajándékot adott át neki a harc végén. A filmben ellenben hosszú pengéjű karddal döfik le Aiaszt brutálisan.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969