2013. I-VI
 

A regény új olasz enciklopédiája

Ennek az enciklopédiának a gazdagságát nehéz érzékeltetni, hiszen — csak két példát kiragadva — olyan érdekfeszítő fejezeteket tartalmaz, mint az Alex Woloch tollából származó A mellékfigurák elmélete című írás, illetve Paola Colaiacomo A lírai kísértés című eszmefuttatása Dickensről. A regény kultúrája című első kötet először azt írja le, hogy a regény miként teremt magának életteret a világ intézményeinek sorában — például az igazságszolgáltatással szemben, amellyel sokszor ellentétbe kerül a cenzúra miat, majd a narrációt és a mentalitást veszi nagyító alá, bizonyos jellemvonások nagy művészi megjelenítéseinek elemzésével, gondoljunk csak a becsvágyra (Vörös és fekete), a jóságra (A félkegyelmű), a kötelességtudatra (Middlemarch) vagy a féltékenységre (Swann világa). Ezután a regény külső, termelési és befogadási feltételeinek taglalása következik (ki ír, ki olvas). A modern elbeszélők című utolsó részben pedig a XX. század első felében íródott úttörő irodalmi művek ismertetése következik Rilke Malte Laurids Brigge című alkotásától Bulgakov A mester és Margarita című regényéig.
Valamennyi kötetben váltakoznak egymással az általános jellegű elméleti tanulmányok bizonyos kulcsfontosságú művek történelmi vagy strukturális elemzéseivel. A regényformák című második kötet négy részen keresztül — Az irodalmi műfajok, A regény mint írásmű, Magasság és mélység, Bizonytalan határok — ismerteti meg az olvasót a tipológiai elhatárolás lehetőségeivel és képtelenségével. A regényt a kaland, az érzés és a prózaforma szimbolikus háromszögében helyezi el. Az utolsó részt a képtelen kísérleteknek szentelték, amelyek között helyet kapott Gertrude Stein, Fernando Pessoa és Georges Pérec prózája. A harmadik kötet a regény történetét és földrajzát tárgyalja: a regény poligenezisével kezdődik — a regény ókori előzményeivel, a klasszikus kínai regénnyel és az elbeszélés többi korai változatával —, majd az európai felgyorsuláson keresztül eljut ahhoz a globális térhódításhoz, amely rejtve fő témája az egész műnek (amelynek tudományos szerkesztőbizottságában a Rabatban működő Abdelfattah Kilito személyében egy arabista is helyet foglal). A harmadik kötet Az elmúlt jövő című fejezettel zárul, amely a regényírás megújításának technikai eljárásait és zsákutcáit ismerteti. A negyedik kötet helyszínekkel és hősökkel foglalkozik, míg az ötödik kötet (Előadások) harminchat tanulmányt tartalmaz egyebek között Multatuli Max Havelaar című regényéről, Lewis Carroll és Ippolito Nievo munkásságáról, valamint Carlo Emilio Gadda Az a Merulana utcai zűrzavar című regényéről. A szerzők között sok híresség akad: Frederic Jameson Bolesław Prusról, Hayden White A háború és békéről, Niklas Holzberg Lucius Apuleius Az aranyszamár című kisregényéről, Hans Magnus Enzensberger Diderot Mindenmindegy Jakabjáról, Umberto Eco Victor Hugo Kilencvenhárom című regényéről, Massimo Cacciari pedig Robert Musil munkásságáról ír. Ugyanakkor kevésbé híres, többnyire olasz munkatársak is szinte kivétel nélkül magas színvonalú írásokkal járultak hozzá a műhöz.
Megragadható a regényt elméletileg? Moretti hatalmas vállalkozása a regény sokarcúságát és sémába szoríthatatlanságát hangsúlyozza. A kiadóvállalat a könyvsorozat nagyméretű prospektusát nem minden irónia nélkül terveztette meg úgy, hogy ha kinyitják, akkor az oldalpáron a Moby Dick látható (Rockwell Kent grafikája), a mitikus monstrum, amelyet nem lehet elfogni, amely az őt hajszoló összes bálnavadászt magával rántja a mélybe.
Az utolsó kötet megjelenése alkalmából az Einaudi Kiadó közösen rendezett konferenciát A regény és a modernitás címmel a velencei Cini Alapítvány, Olaszország európai jelentőségű intézménye. Moretti rövid előszót írt az ötödik kötethez, s abban azt ajánlja az olvasónak játékos hangnemben, hogy ne bízzék meg a torinói kiadó savoyai neoklasszicizmusának nagy művében, mert az korántsem zárult le, hanem a kezdetet jelzi: „Most jött el a válaszadás ideje.”


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969