2013. I-VI
 

Az amerikai abortuszháború

A magzatelhajtást szabályozó törvényét 1973 óta liberalizáló hetvenöt országban nem voltak különösebb problémák, ám az egyesült államokbeli bírósági határozat azonnal dühödt reagálást váltott ki. A szövetségi államok törvényhozói olyan törvényekkel rukkoltak ki, amelyek korlátozták a fiatalkorúak magzatelhajtáshoz való jogát, többnyire azáltal, hogy megkövetelték egyik vagy mindkét szülő hozzájárulását. Henry Hyde, Illinois állam kongresszusi képviselője 1976-ban olyan törvény életbe léptetését segítette elő, amely előírja, hogy a Medicaid betegbiztosító csak kirívó esetekben finanszírozza az abortuszt, például akkor, ha erőszak, netán vérfertőzés történt, vagy a nő életét veszélybe sodorja a terhesség. Akadtak olyan szélsőségesek, akik rákaptak az abortuszklinikák felrobbantására és a magzatelhajtást végző orvosok lelövésére (az utóbbiak ezért golyóálló mellényben jártak be dolgozni).
A vita azóta sem csitul. A hivatalba lépő George Bush elnök első intézkedései közé tartozott annak a rendelkezésnek a megerősítése, amely megtiltja az amerikai fejlesztési segélyek külföldi kedvezményezettjeinek, hogy pénzüket a magzatelhajtás pártolására vagy végzésére használják fel. A magzatelhajtás terén dúló küzdelem az élet legjelentéktelenebb színterein is folyik. A Reprodukciós Törvény és Politika Központja pert kezdeményezett Florida és Louisiana állam ellen, mert engedélyezték a „válaszd az életet” feliratú rendszámtáblákat, ám a „választhatsz” feliratúakét nem.
Miért sokkal vitatottabb a magzatelhajtás Amerikában, mint azokban az országokban, amelyekben már szintén legalizálták? Azért, ahogyan az amerikaiak a törvényhozás során eljártak. Az európai országokban az abortusz ellenzőinek megadatott, hogy az ellenvetéseiket hangoztassák, a törvényhozóknak pedig az, hogy a törvényt hozzáigazítsák az érzülethez. Ahol pedig népszavazást tartottak e kérdésben, a többség legitimálta az abortusz törvényesítését.
Az európai országok többségében ingyenes a magzatelhajtás, de a pácienseknek bizonyos előfeltételeknek kell megfelelniük. Elsősorban egészségügyi vonatkozásokkal indokolható a magzatelhajtás (például Angliában, Európa legliberálisabb abortusztörvényű országában két orvostól kell engedélyt szerezniük a nőknek e beavatkozáshoz), s nem annyira a jogra hivatkozva. Számos európai ország tizenkét hetes határidőt az elvégzésére, míg Amerikában a magzat életének huszonnegyedik hetéig vagy még azon túl is engedélyezik az abortuszt, sőt, a magzatelhajtáshoz való jog számos híve bárminemű korlátozást ellenez.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányos jognak nyilvánította az abortuszhoz való jogot (Dél-Afrika hasonlóan járt el), s bírái 7:2 arányú többséggel semmisnek nyilvánították a szövetségi államok magzatelhajtásra vonatkozó törvényeit azon az alapon, hogy a szaporodással (utódvállallással) kapcsolatos jogok szerves részei a magánéletre vonatkozó alapvető jognak, amelyet az alkotmány éppúgy garantál, akár a szólás- vagy a vallásszabadságot.
Aligha lehetett volna ennél jobban felkorbácsolni az abortusz ellenzőinek kedélyeit. Felbőszítette őket, hogy megtagadták tőlük véleményük meghallgatását, míg az abortusz helyeslői kénytelenek voltak ügyüket a Legfelsőbb Bíróságon kialakult ingatag erőegyensúlyra bízni. Az idevágó törvényes rendelkezéseket nem legitimálta a többség támogatása, hanem az alkotmány felettébb ellentmondásos értelmezésén nyugodtak (a magzatelhajtással kapcsolatos jogokat ugyanis korántsem olyan egyértelműen foglalták bele az alkotmányba, mint a szólásszabadságot).
Nem hagyható figyelmen kívül az abortusszal kapcsolatos vitában az sem, hogy az amerikai életben igen fontos szerepe van a vallásnak. A Pew-féle attitűdfelmérő program során kiderült: tíz amerikai közül hat (59%) úgy véli, hogy a vallás igen fontos szerepet játszik az életében. Ez nagyjából kétszer akkora hányad, mint amennyien Kanadában tartják magukat vallásosnak (30%). Hasonló mértékű vallásosságra legfeljebb a fejlődő országokban akad példa.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969