2013. I-VI
 

Változó antiszemitizmus

— Milyen érzésekkel követi nyomon az Európai Társadalmi Fórum eseményeit?
— A kirekesztettség számomra új érzésével. Számos vonatkozása nyugtalanít a lehengerlő gazdasági fejlődésnek, amely a technokrácia megerősödésével jár. Szükségesnek tartom, hogy kritikus vitába szálljunk a globalizációval. Tömegmozgalom van kialakulóban, de még mielőtt foglalkozni tudnék e jelenséggel, máris kizártak belőle. Az Európai Társadalmi Fórum meghívta Tarik Ramadant, aki Izrael feltétlen támogatásával vádolt meg számos zsidó értelmiségit, s összeállította a névjegyzéküket. Ezen a listán az én nevem is szerepel. Ramadan feleleveníti a zsidó összeesküvésre vonatkozó elképzelést, amelyben szerinte én is részt veszek.
— Hogyan történhetett ez? Némelyek a palesztinai konfliktussal próbálják magyarázni ezt.
— A hidegháború lezárulta óta már csak egy szuperhatalom létezik. Hiányzik az ellensúly. Ez újabb tápot nyújt az összeesküvés-elméleteknek, amelyektől mindig is a zsidóknak kellett leginkább tartaniuk. Ramadan zsidókat emleget, az altermondialisták pedig cionistákat, holott ugyanarra gondolnak, s egy fogalmat is alkottak erre a célra. A busharon azt jelzi, hogy állítólag Izrael miatt vívták meg az iraki háborút Szaddam Huszein ellen Paul Wolfowitz, a megrögzött cionista rendezésében. E mögött az az elgondolás húzódik meg, hogy Izrael az amerikai zsidó érdekcsoporton keresztül meghatározza az Egyesült Államok politikáját. Össze lehetne ülni, s meg lehetne beszélni a problémákat, de ettől a lehetőségtől mi, zsidó értelmiségiek elesünk, mert különben az az érzésünk lenne, hogy a saját véreink lemészárlásához járulunk hozzá. Én fenntartásokkal fogadtam az iraki háborút, a helyem azonban nem azon tüntetők között volt, akik így kiáltoztak: busharon, gyilkosok! Miért nem bushblair vagy bushberlusconi? A zsidókat ismét felelőssé teszik a világ minden bajáért, ezúttal azonban nemcsak megrögzött fasiszták, hanem szimpatikus és rendes emberek is.
— Feledésbe merültek a múlt feldolgozásának tanulságai?
— Meglepő számomra, hogy az antitotalitárius örökség mennyire keveset nyom a latban a berlini fal ledőlte óta. A múlt feldolgozása ismét beemelte a tudatba az 1945 után a tudatalattiba száműzött holokausztot. Győzedelmeskedtek a feledésen, de milyen áron! Az emlékezés kötelezettsége folytán a világ pluralitásából és komplexitásából két, egymást kizáró figura kettőssége maradt meg: a nácinak és áldozatának a szembenállása. Mostanában a palesztinai konfliktust is ezen az optikán keresztül értelmezik, s mivel az izraeliek az erősebbek, a nácikkal helyezik őket egy platformra. A zsidók minősülnek rasszistának. A 68-asok nemzedéke még bálványozta az izraelieket, de legalábbis emblematikus alakot látott bennük, ha ez sokáig nem is tudatosodott. A XX. század második felében érdeklődéssel, nagyrabecsüléssel és tisztelettel fordultak a zsidók felé, szimpatizáltak velük mint áldozatokkal, most viszont gyűlölködő érzésekkel viseltetnek ellenük. Hosszú időbe telt, mire ráébredtem, hogy az antiszemitizmus időközben áttért a rasszizmusellenesség nyelvének használatára, s az emberi jogok nevében artikulálódik. A rasszizmusellenesség ideológiává vált. Ez azt jelenti, hogy az egész világ globális magyarázatára vállalkozó rendszer lett belőle. Mindent a toleráns vagy rasszista séma alapján osztályoznak. Már az is rasszistának számít, aki fel meri vetni azt a kérdést, hogy: Törökország az Európai Unióhoz tartozzon-e? Európát az emberi jogok ideológiájának tükrében ugyanis nem keresztény civilizációként fogják fel, hanem úgy, hogy a humanitás élcsapatává kell válnia. A második világháború után hitelét vesztette a nacionalizmus, immár posztnacionális társadalomban élünk, s ez teszi oly nehézzé Izrael állam megértését. A zsidók a pogromok évszázadai után hozták létre ezt az államot, ám az ellene megnyilvánuló gyűlölet oly erőssé vált, hogy a legádázabb antiszemita klisék és a zsidó küllemre vonatkozó elképzelések felelevenítésétől sem riadnak vissza. Pontosan ezt teszi Tarik Ramadan is, s az altermondialista mozgalom követi az útmutatásait.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969